Információ

Sziasztok!Liza osztálykirándulásra megy,ezért három napig nem lesz rész,de amint hazajött You Only Live Once blogunkra felkerül a rész.Legyetek egy kicsit türelmesek,igyekezni fogunk.Ahogy már múltkor jeleztük,be kell hozni magunkat.Üdvözlettel:Amy:)

19.fejezet:Minden a feje tetejére állt

Sziasztok!Sikeresen,tőlünk szokatlanul megérkezett az új rész!Nagyon benne vagyunk a munkában hiszen ahhoz képest,hogy mikor kezdtük,nagyon le vagyunk maradva.És már kezd minket  idegesíteni.És kicsit hosszú már a nyár(bárcsak nekünk is ilyen lenne). 

Puszi:Amy és Liza:)♥

Ennek a szép pillanatnak ő vetett véget.A szemében eddig ismeretlen tűz lángolt.Még mindig csak pár centiméter volt köztünk.Niall mosolygott,annyira más volt,ilyennek még soha sem láttam.Még egy puszit nyomott az arcomra,aztán visszamentünk a többiekhez.
-Mi ez a bárgyú vigyor  az arcotokon?-vetette oda vigyorogva Louis.
-Milyen vigyor?-kérdeztük kórusban még mindig vigyorogva.
Zayn egy tükörrel a kezében felénk tartott,aztán felénk fordította:
-Ez!
-Te miért nem alszol még?-kérdeztem.-Egy  órával ezelőtt te voltál az aki aludni akart.
-Vártuk a fejleményeket-vetette oda vigyorogva és ránk mutatott.
-A miket?-néztem körbe a társaságon.
-Valami történt odakint,látom rajtatok-vigyorgott Harry.
-Fogd be-pirítottam rá.
Elindultam volna Harry ágyához,de Niall magához húzott és a fülembe súgta:
-Nem akarom,hogy oda visszamenj.
-Muszáj.Rossz lenne a földön heverészni.
-Ki mondta,hogy ott kéne?-kérdezte aranyos mosollyal az arcán.
-Niall,ez még korai-nyomtam egy puszit az arcár,aztán befeküdtem Harry mellé,aki mosolyogva méregetett.
-Fejezd be,ez feltűnő-vágtam fejbe.
-Na mesélj!Mindent tudni akarok,hisz,ha én nem vagyok,akkor most semmi sem történt volna!-követelőzött.
-Túl sok a fültanú-csitítottam le,aztán megpróbáltam alvást imitálni.Végül a nagy imitálásba tényleg elálmosodtam.
Az éjszaka közepén,arra ébredtem fel,hogy valakinek a keze a derekamon pihen.Megfordultam,de nem az feküdt ott,akit vártam.Szőke hajkorona helyett,barna szénakazal csikizte az arcomat.A legrosszabb rémálmom most valóra várt,ott feküdt mellettem.Eltűrtem a haját az arcából,ő pedig elég furcsán reagált.
-Ne szívem.Aludni akarok!-nyöszörögte.
-Styles!-pirítottam rá.
-Úristen!Nem aludtam.Arra vártam,hogy felkelj és elmeséld mi volt-terelte a témát.
-Akkor ez mi volt?-utaltam a kezére.
-Bocs,csak a megszokás-szabadkozott.-Azt hittem,hogy más vagy.
-Összekevertél Taylor Swifttel?-kérdeztem.
-Khm..Ez sértés rád és rám nézve is!Ő egy nagyon,nagyon aranyos lány VOLT a legelején.Most egy paranoiás libára hasonlít.Ezért,veled nem lehet egy lapra tenni-magyarázta hevesen.-De engem jobban érdekel,ami a szőke haverommal történt.
-Igazad volt-mosolyogtam.-Csak őszintének kellett lennem és lépett!Kiderült,hogy lehetne köztünk valami.Aztán tudod,olyan boldog vagyok-áradoztam, Harry pedig vigyorogva hallgatta.
-Tudtam!Ez az-ordította el magát.-Jeremy leesett a kanapéról,a lámpák felkapcsolódtak és öt szempár ránk szegeződött.
-Mi az Isten?-nézett döbbenten Zayn.
-Nagyon fellelkesültem az álmomtól-válaszolta.
-És mit álmodtál kérdezte Liam.
-Hogy beszélgettem egy szőke lánnyal,aki úgy néz ki,mint Sophie!-válaszolta.-Öhm..vagyis,mint Taylor Swift!
-Az én Sophiem nem olyan, mint hisztis Swift!-morgott Niall.
-A te Sophied?-nézett rá döbbenten Zayn.-Miről maradtunk le?
-Semmiről-kiabálta Niall vérvörös fejjel.
-Jó,én alszok-mondtam és magamra húztam Harry takaróját is.
Harry hangosan méltatlankodott cselekedetem.És elkezdte ráncigálni a takarót.
-Sophia,kérem vissza azt ami az enyém-nyavalygott.
-Itt semmi sem a tiéd-állapította meg Liam.
-Jaj,Liam végre megszólalt.Mi történt?Megbocsájtottál nekünk?-kérdezte nevetve Zayn.
-A kanalakat nem lehet megbocsájtani,nagyon fájt-karba fonta a kezét,ugyanis ő már ült az ágyán.Mellette eddig egy tányér szendvicsekkel púpozva.
-Te éjjel is eszel?-kérdezte Niall,pont ő beszél.
-Ki az a hülye aki nem?-bökte oda mosolyogva Liam.
Utána már mindenki elcsendesült és álomba szenderült.Másnap reggel literszámra itták a kávét.És nyavalyogtak,hogy kényelmetlenek az ágyak és hogyan néznek ki.Így így nem adhattak koncertet.Egyedül Jeremy nem panaszkodott,pedig ő a kanapén aludt és éjjel még le is esett róla.
Niallel néha egymásra néztünk,de keveset beszéltünk egymással,mert nem akartuk,hogy kiderüljön a mi kis titkunk.De az egész reggelit végig nevettük.A fiúk többször megkérdezték,hogy mit szívtunk.De sikeresen leszereltük őket.Aztán  már próbáltunk odafigyelni magunkra,de nehéz volt,hiszen ez volt talán életünk legboldogabb reggele.Azt kívánom,hogy még több ilyen is legyen.

Nézzetek be!

Sziasztok!Nézzetek be The fantasy you have! Üdv:Amy és Liza!

18.fejezet:Vallomások

Sziasztok emberkék!! Meghoztuk az új részt(hatalmaaaas késééééssel).Nagyon rövid lett, de ezt mi akartuk így:)) Köszi a komikat ez előző részhez♥ ÓÓ és igen ha van kedvetek, akkor írjátok le, hogy mit tippeltek, mi lesz a kövi fejiben:P
Sok puszi és ölelés:Amy és Liza:))♥

-Nem.Nem engedem.Nem alszik itt!!!-tiltakozott hevesen Harry.
-Akkor hol aludjon?-kérdezte Jeremy.
-Az már a ti problémátok-vont vállat fürtös ,,barátunk".
Ebből a kijelentéséből hatalmas veszekedés kerekedett közte és köztem.A többiek hátradőlve figyelték az aranyos jeleneteket, miközben össze-vissza hadonászunk és kiabálunk.
-Na,jó-állt fel Zayn.-Az ki van csukva,hogy ti megbeszéljétek.Veled alszik és kész.És most most kuss!Szépülnöm kell-ásított.
Persze, mert ez ennyivel van intézve! Harry gyorsan levágódott az ágyára, és csak annyi helyet hagyott nekem, hogy éppen csak le tudjak oda ülni.Meglöktem őt,de még dühösebb lett.Elkezdtem böködni.
-Sophie fejezd be.Mert nem ütök nőket,de ha nem fejezed be..-sziszegte.
-Akkor mi lesz?- hecceltem tovább, igazából szimpla kíváncsiságból, hogy mennyire tudom őt felhúzni. Kell a tapasztalat, hogy meddig mehetek el.
Felállt odajött hozzám és a karjába vett.
-Tedd már őt le!- szólt rá idegesen Nial.l-Miért nem aludhat melletted? Nem is foglal sok helyet!
Harry mintha süket lenne elvitt a lakóbuszuk legeldugottabb sarkába.
-Harry! Egy kicsit normálisabb is lehetnél!- veregette hátba őt Louis.
-Beszélgetni akarok Sophieval. Hagyjatok már békén-ordította.
-Oké, nyugi van! Ha ezzel kezdted volna nem is zaklattunk volna téged, de mindegy- hátrált feltartott kezekkel a haverja.
-Harry,mit akarsz?-néztem rá.
Nekitámaszkodott a falnak és rám se nézett.
-Harry!
Ellökte magát a faltól és szembe állt velem.
-Süket vagy?!-kiáltottam a fülébe.
-Sophie-kezdett bele.
-Igeeeeen?-nyújtottam el az e betűt.
-Én azért nem akarok veled aludni,mert Niall azóta kicsit távolságtartóbb veled mióta láttalak alsóneműben.És azt hiszi,hogy felakarlak szedni.Gyönyörű vagy,de te Niallé vagy.
-Figyelj- kifújtam az eddig bent tartott levegőt.-Nem vagyok senkié.Őszintén engem nem érdekel,hogy kivel alszok, csak ne a padlón kelljen. Senki sem féltékeny,csak ti képzelitek.Téma lezárva.
-Niall nekem világosan megmondta,hogy tőlem ezt nem várta.
-Miért? Miért kell mindenkinek azt számlálni folyton, hogy össze fogunk jönni? Nem fogunk!Vagyis,ha rajtam múlna akkor esetleg, talán- gyorsan megráztam a fejem, mert éreztem, hogy pár könnycsepp kezdi csípni a szemeimet.-De ő sosem fogja megkérdezni- tettem hozzá halkan.
Harry minden beszéd és kérdés nélkül magához húzott.Jól esett az ölelése, mert tudtam, hogy szívből jön.
-Sophie,én tudom,hogy te egyszer Niall mellett boldog leszel.
-Én,én nem hiszem. Ha ez így megy tovább,akkor nem.Tegye meg azt a bizonyos lépést!Mert én nem fogom-szipogtam.
-Hát,ha Niall féltékeny rám,akkor előbb lépni fog.
Átkarolt és kimentünk a többiekhez.Gyorsan megtöröltem a szememet, hogy ne látszódjon még a jele sem annak,hogy elérzékenyültem.
-Harry ez most mi?
-Niall lépni fog.
-Nem fog- ráztam a fejem- tudom, hogy nem. Ha nem mondta volna, akkor már egyszer megpróbált.Annak majdnem pofon lett a vége.
Leültünk Harry ágyára,Niall fintorgott minket látva.
-Láttad az arcát?-fülembe súgta.
-Nehéz volt nem észrevenni- vontam vállat.
-Menj oda hozzá,-biztatott- rosszabb már úgysem lehet.
Niall felállt és kiment.Utánamentem, hogy egy kicsit beszéljek vele.
-Ott van Harry.Minek jöttél utánam?-nézett rám dühösen.
-Mert én veled akarok beszélni-adtam egyenes választ, és végig a szemébe néztem.
-Miért?
-Mert kedvellek,miért miért?
Meglepődve nézett rám, valószínűleg nem erre a válaszra számított.
-Sophie,te most viccelsz?-nézett rám.
-Úgy nézek én ki?- mosolyogtam rá.
-Sophie,én kedvellek.Nagyon..-közel lépett hozzám és mélyen a szemembe nézett.
Hirtelen kirázott a hideg a közelségétől.
-Én, én is- dadogtam zavartan.
Közel húzott magához.
-Én többet érzek barátságnál,de féltem.Féltem,hogy valamelyik barátommal jössz össze.
-Én pedig féltem attól, hogy más lányt választasz helyettem- megrémített, hogy mennyire őszinték voltunk egymáshoz.
-Én nagyon szeretném,ha te a barátnőm lennél.De várni fogok rád,ameddig csak akarod.
-Talán, nem tudom, azt hiszem, hogy- itt elcsuklott a hangom, de megpróbáltam folytatni, mert el kell mondanom, tudnia kell az nigazat, tisztáznunk kell ezt az egészet kettőnk között- szeretlek, sokkal jobban, mint egy egyszerű barátot.
A szánk már csak pár milliméterre volt egymástól.
-Akkor ezek szerint egyformán érzünk?- suttogta.
Válaszomat meg sem várta,megcsókolt.
Most jöttem rá, hogy én erre a pillanatra vártam már hetek óta.

17.fejezet-Én lennék az?

Sziasztok!Nem siettük el,de azért itt van.Nemsokára jön a következő,csak tudjátok nekünk két blogunk is van.Szóval tudjátok,hogy is van ez.
Puszi:Amy és Liza♥:)

A délután riportot kellett adniuk valahol és minket is vittek magukkal.Elég furcsa volt látni a több ezer sikítozó, rosszabb esetben síró rajongót, akik kiabálva akarták a srácok tudtára adni, hogy ők lennének a legjobb feleség jelöltek.A riporter egy csinos,szőkés hajú középkorú nő volt,akin látszott,hogy nem a fiúk nagy rajongója és csak azért csinálja,mert pénzt kap érte.
A riporter nő egymás után tette fel a jobbnál- jobb és értelmesnek hitt kérdéseket. A fiúk pedig ,,kedvesen" válaszoltak a hölgynek.
-Áruljátok már el, ki az a csinos szőke lány veletek?- vigyorgott az aranyos nő.
-Szőke? Hol? Csinos? Ki?- nézett körbe csillogó szemekkel Harry, erre Louis egy bokán rúgással válaszolt.- ja hogy az!- csapott a homlokára- már ne is haragudjatok, de ő mióta csinos?
-Engem miért nem említett ez a hárpia?- nyafogta a fülembe Jeremy.
Csak rá néztem és már vissza is fordultam a fiúk felé.
-Egy napszemüveg van rajtad és sültös sapka. Szerinted? Jó, hogy nem néznek bérgyilkosnak!- ezzel számomra ez a beszélgetés lezártnak volt tekintve.
Az egyetlen londoni barátom és ilyen hülye, hát most hatalmasat csalódtam benne. Itt van vége mindennek.
-Fiúk szóval?!- hozott vissza a földre a riporter hangja- ki Ő?
-Egy aranyos barát- vágták rá négyen, még Harry is, talán nem kap tőlem otthon, és ami a legfontosabb még mosolyog is.
-Egy senki- vetette oda Zayn, mi mást is vártam tőle.
-Nem vagytok barátok?-érdeklődött a nő.
-Az enyhe kifejezés- ezzel Zayn a témát végleg lezártnak tekintette.
-Zayn mégis mi a gondod vele?- faggatta tovább, pedig látta, hogy semmi értelme, mert nem fog normális választ kapni.
-Jaj, hát semmi különös, csak hát, ezt tudja nehéz elmagyarázni- vont vállat.
-Köszönjük szépen a fiúknak ezt a csodálatos riportot. Hölgyeim és uraim! Ők voltak a One Direction- mosolygott, vagyis csak próbált mosolyogni.
A fiúk még előadták az új dalukat, melyet a közönség ujjongva fogadott. Mikor befejezték odajöttek hozzánk és már indulhattunk is vissza a szállodába.
-Szeretlek ám- fintorgott Zayn és megpróbált átölelni.
-Kár, hogy nem hiszem el- vigyorogtam rá és eltoltam a kezét.
Nem hiszem, hogy megsértődött, mert akkor nem is ő lenne. Meggyorsította a lépteit és beszállt a kocsiba. Már megbántam, hogy eljöttem velük, és azt is, hogy Jeremyt hoztam magammal. Ő elkezdett haverkodni velük! Én azt hittem, hogy majd velem lesz! De NEM! Gyorsan odaértük ideiglenes lakhelyünkhöz. A srácok kitalálták, hogy filmezzünk egy picit, mielőtt útra kelnénk. Bementem a szobába átöltözni, mert kényelmesebb ruhában sokkal jobb érzés a földön ülni, mert tuti, hogy ott fogok. Legalább a ruhám ne legyen kényelmetlen, ha már a padló az! Levettem magamról a nadrágot és a felsőt, és ledobtam őket az ágyra. Letérdeltem a bőröndöm mellé és elkezdtem feltúrni. Hirtelen kicsapódott a szoba ajtaja. Gyorsan magam elé kaptam egy ruhadarabot és ijedten megfordultam. Harry állt előttem vigyorogva.
-Mit akarsz?-szűrtem a fogaim között.
-Csak azt, izé, hogy tudod, izé- túrt a hajába zavartan- mit nézzünk? Tudod, horrort vagy mit?
-Szerintem az arcom nem ott van, ahova nézel- böktem oda neki.
-Mi? Miről is volt szó?- rázta meg a fejét, de közben egy pillanatra sem vette le rólam a tekintetét.
-Menj ki!- kiáltottam rá.
-Miért is tenném?- szórakozott és csak még beljebb jött, majd bebökte maga mögött az ajtót.
-Styles! Kérlek!- könyörögtem, de ő csak tovább vigyorgott és nekidőlt az ajtónak.
-Megyek, beszélek Niall-el- mosolygott rám és a kilincs után nyúlt.
-Nem- utána kaptam, de a ruha kiesett a kezemből.
Harry visszafordult és vigyorogva méregetett, fejbe vágtam, de még mindig vigyorgott, csak a fájó pontjához kapott. Gyorsan felkaptam egy nadrágot és felsőt, majd így folytattam a társalgást.
-Most miért öltöztél fel?- legörbítette ajkait és szomorúan nézett engem.
-Ha kimész mit fogsz mondani?- a szemébe néztem és egyre közelebb lépkedtem.
-Láttam egy lányt alsóneműben- vigyorgott.
-Hmm, te ebben teljesen biztos vagy?- fenyegetően néztem rá, mert ez Chris-nél mindig beválik.
-Ezzel nem ijesztesz meg! Én kemény vagyok, mint a kád széle!- húzta ki magát, erre én még közelebb léptem, a köztünk lévő távolság így csak pár centire csökkent.
-Harry! A fenébe is! Ennyire utálsz, vagy mi?- böktem homlokba.
-Annyira nem, de traumát okoztál- beszélt és közben mikor levegőt vett éreztem izmos felsőtestét, megköszörültem a torkom, de nem vette a lapot. Élvezte, hogy zavarban vagyok- habáááár elég szép alakod van- túrt a hajába.
-Ez miért jó neked?- kérdeztem és erősebben vállba vertem.
-Szimpatikus nem vagy, de a tested az jó. Szóval, amennyire unszimpatikus vagy, annyira szép az alakod- magyarázta és közben vigyorgott.
-Harry- vettem egy mély levegőt- legutóbb még csúnya volt.
-Hazudtam- vont vállat- öltözz nyugodtan, tudod ez a két ruha nem illik egymáshoz mutatott végig rajtam. Engem nem zavar.
-Styles, az Istenit!- ütöttem meg a mellkasát.
-Jó, jó akkor kimegyek- morgott.
-Mit is mondasz a fiúknak?- kérdeztem.
-Láttam egy lányt alsóneműben- nevetett.
-Harry!- elkezdtem húzni a haját.
-Ezzel nem hatsz meg- veregetett vállon.
-Nem mondom el- vigyorgott és kiment.
Kifújtam a levegőt, de pár másodperc múlva nyílt az ajtó és Harry visszadugta a fejét.
-Hazudtam- nevetett- srácok! Tudjátok mit láttam? - kiabálta, zöld szemei gonoszságtól csillogtak.
-Mit?- kérdezték érdeklődve a többiek.
Kimentem a nappaliba és szúrós pillantásokat vetettem felé, de ez sem állította meg. Gondolatban jól elátkoztam őt.
-Sophie-t alsóneműben és egész jó- dicsekedett.
Niall csúnyán ránézett és behúzott engem a szobájába. Hát ebbe meg mi a fene ütött?
-Mit mutogatod magad a haveromnak?- förmedt rám.
-Nem mutogatom! Tehetek róla, hogy rám nyitott? Amúgy is, téged ez miért érdekel?- csattantam fel.
-Sophie, miért ő látott? Engem ez zavar!- hisztizett tovább.
-Niall!- kirohant a lakosztályból- ha te nyitottal volna rám, akkor te láttál volna! Szerinted annyira élveztem?- de mondandóm süket fülekre talált, mert ő addigra kirohant az épületből.
Na ez szuper Sophie! Jól elintézted! Ócsároltam magam a hibám miatt. Miért is nem zártam kulcsra az ajtót?
- Fiúk! Ennek meg mi baja van?- kérdeztem a kanapén heverésző srácoktól.
-Az ami nekünk- válaszolt durcásan Louis- nem mi láttunk!
-Mennyetek már utána!- kérleltem őket, de meg sem mozdultak, csak feküdtek és tömték magukba a tömérdek mennyiségű chipszet. - hahó! Süketek vagytok?!
-Összevesztünk- válaszolták kórusban.
Mérgemben dobbantottam egyet és odaálltam eléjük úgy, hogy eltakarjam a TV-t.
-Beszélnünk kell!- állt fel Jeremy, megfogta a karom és elkezdett a szobánk felé húzni.
-Mit szeretnél?- kérdeztem idegesen.
- Hallottam valamit- motyogta.
-És mit hallottál?- kérdeztem idegesen.
-Liam-et és Niall-t beszélgetni
-És miről beszéltek?
-Az érzésekről.
-Egész nap úgy fogsz beszélni, mint egy fogyatékos?
-Ne, ne szakítsd félbe ezt a szép pillanatot- pirított rám.
-Jó-morogtam- mondjad mit hallottál?
-Két fiút, ahogy Niall érzésiről beszélgettek- arcáról komolyság tükröződött- összefoglalva csak annyi, hogy mélyebbek az érzései, mint a Marina- árok!
-Mint a mi?- erre Jeremy kiment a szobából én pedig becsuktam utána az ajtót.
Leültem a szoba közepére és mély gondolkozásba kezdtem.Milyen érzései mélyek? Nekem miért kell róla tudnom? Mi közöm van hozzá?
Egyszer csak valaki kinyitotta az ajtó.Felnéztem és Zayn állt előttem. Leült velem szembe és csak nézett. Hirtelen megszólalt.
-Jaj, mondjad, mi bánt?- kérdezte.
-Mi az a Mariana-árok?-kérdeztem és rá csaptam a padlóra.
-Ne,mert feljönnek a szomszédok!-szólt rám.
-A földszinten lakunk.De mi az a Mariana-árok?
-Egy nagyon mély árok,aminek a neve Mariana-magyarázta és kezével egy dombot mutatott,Zayn úgy magyarázott nekem,mint ha egy kis ovis lennék.
-Akkor miért dombot mutatsz?-kérdeztem,aztán elmondta újra és most már árkot mutatott-Niall olyan hisztis-ütöttem ököllel a padlóra.
-Miért is?-nézett rám Zayn fürkésző tekintettel.
-Ott hisztizik,hogy miért mutogatom magam a haverjának-csapkodtam Zayn vállát,aki mozdulataimat elég jól tűrte.-Jeremy arról hadovál,hogy engem szeret.De engem nem szerethet!Miért is szeretne?! Én nem!
-Állj már le-fogta meg a kezem.-Ennyi infót egyszerre nem tudok feldolgozni.De jól beszél a haverod.Hallani itt egy s mást-mosolygott rám.
-Mit?
-Niall szeret és te is őt.És tudod,hogy ezt honnan tudom?-rá néztem egy ilyen ,,áruld már el vagy kinyírlak tekintettel".-Onnan,hogy egy fedél alatt lakunk és mindent hallok.Tudom,hogy először Kevin volt,aztán,amikor elmondta lesmárolt,te visszacsókoltál,de aztán majdnem felpofoztad.
-Jó,jó ezt én is tudom.Tudod,ott voltam.De most ki az a lány?!
-Szőke,kék szemú,magas,vékony..Fogjuk rá,hogy jól öltözik.Harry látta őt félmeztelenül-magyarázta.
-Tuti,Taylor Swift-vágtam rám,de láttam az arcán,hogy rossz választ mondtam,pedig annyira biztos voltam benne,de ki mást látna félmeztelenül.Várjunk csak...
-Te ennyire hülye vagy?!-kiáltott rám és közben a homlokát ütögette.-Gyere,nézzünk bele a tükörbe egy pillanatra.
Beálltunk a tükörbe,engem maga elé állított és végig mutatott rajtam,még most sem értettem teljesen,hogy mire céloz.
-Szőke a haja-hangsúlyozta.-Kék a szeme.És utálja a zenénket.
-Én?-kérdeztem,Zayn rá csapott a homlokára,szerintem azt gondolja,hogy egy buta liba vagyok,pedig nem..
-Nem,képzeld, a NAGYIM-rázogatta a vállam.-Még jó,hogy te.
-Jaj,de helyes az a lány a tükörben-néztem magam.
-Jaj de helyes fiú-simogatta az arcát Zayn.
-Hol?-csillantak fel szemeim.-Mutasd már meg.
-Jó nem nézegetünk a tükörben-ezzel elrántott onnan és leültetett az ágyamra.
Majd felém állt,mint egy őrmester.
-Na,beszélgessünk-tapsolt.
-Miről?
-Arról,hogy mit csinálj.Na szóval figyelj rám,mert egyszer mondom el.
-Mit?
-Állj Niall elé és tálalj ki neki és utána ugorj a karjaiba és lovagoljatok el a naplementébe.Vagyis esetünkben buszozzatok be a naplementébe-nevetett.
-Miért csinálnék én ilyet?
-Hogy ne szenvedjetek.Tudom,hogy minden este róla álmodozol.Ne is tagadd előttem.Én ismerem ezt a szerelmes nézést.Most piros vagy mint egy paradicsom-bökött az arcomra.
-De úgy sem sikerülne,mert barátok vagyunk.
-Nyilván azért veszekedtek annyit,mert csak barátok vagytok.Nevezzük akkor barátság extrákkalnak.Semmi különbség nincs a kettő között.Na szóval,ha a szőke fiú megkerül,te szépen elé állsz,elmondod az érzéseidet,legjobb lenne,ha félmeztelenül tennéd.- mondat utolsó felét már suttogva mondta.
-Miért tennék én ilyet?-kérdeztem.
-Mert tetszene neki.És nekem is tetszett volna.Meg szerintem mindenkinek tetszett volna.De Niallnek tetszett volna a legjobban,habár,ha összejöttök,akkor ő látni fog mi meg nem.Sophie leszel a barátnőm?
-NEM.De miről is beszélsz?-néztem rá.
-Arról,hogy HArry mondta,hogy nem vagy izé...most elmagyarázzam.nem valami publikus kifejezések.És tudod hogy van ez,van egy bátyád.
-Szóval Harrytől fúj a szél.
-Milyen szél?
Jeremy beesett az ajtón.
-Uramisten!Eltévesztettem a hotelt?-kérdezte,miközben minket méregetett.
-Nem,de én már megyek is.-Zayn felállt megölelt és még súgott valamit-Tedd meg.

Miután Zayn kiment és Jeremy beszélt hozzám,azt se tudtam mit beszél,mert Zayn szavai kavarogtak a fejemben.Nem lehet,hogy én vagyok az a lány!Ő egy szupersztár,én meg egy senki!Bárkit megkaphatna,például Taylor Swiftet.De ha szeret,akkor miért nem mondja meg?!Én nem fogok lépni,a büszkeségem fontosabb annál.

A fiúknak busszal tovább kellett menni,ezért az éjszakát is a járművön töltjük majd.Két órát vett igénybe,hogy mire ezek a fiúnak kinéző lányok összepakolták a cuccaikat.Mi Jeremyvel unalmunkban lejátszottunk egy rövid dáma-partit is,amit megnyertem.A buszon még veszekedés volt abból is,hogy kivel aludjak.Öt ágy meg egy kanapé,mind a fiúké volt és ami a legszomorúbb,hogy a legnagyobb ágya Harrynek volt.

Amy is here :)

Sziasztok! Amy újra köztünk van,legalábbis jelenleg,úgy is lesz valami gond.Rész hamarosan.Legyetek tekintettel arra,hogy sok mindent kell bepótolnunk.Mióta van gépje azóta állandóan valamit a blogokkal kapcsolatban csinál,de még oda nem jutottunk el,hogy befejezzük a részt. Puszi:Amy és Liza♥:)

Technikai gondok....

Sziasztok Galambocskák!:) Az a harci helyzet, hogy van egy kis problémánk...tudjátok Amy gépe mostanában nem a legjobb, ezért bizonytalan ideig részt sem fogunk tudni hozni:// Nagyon, nagyon sajnáljuk...de reméljük, hogy hamar elhárul ez a kis probléma és akkor minden a régi lesz..
Addig is sok puszit küldünk nektek :))♥♥