Egy kis rizsa, mert az már régen volt:D

Sziasztok! Na szóval, úgy döntöttünk, hogy csinálunk ilyen FB-s oldalt is, hogy ne csak itt boldogítsunk titeket:D Ha érdekelnek titeket a bloggal kapcsolatos infók, vagy csak kérdezni szeretnétek tőlünk valamit, akkor a katt a linkre:-KATT-

16.fejezet:Egy újabb ,,remek" nyaralás

Szo emberek!A mai kultúráért bocsi,de hosszú hónapok óta ma ültünk össze írni először.Nem akartunk mi káromkodni se,de néha odaillik..és azok fránya a gumimacik,megtámadtak.És a többit

tudjátok.Puszi:Amy és Liza♥:)

(Jeremy anyukája)

Idegesen bámultam ki az autó ablakán és csak azon gondolkoztam,hogy miért is mentem bele ebbe a hülyeségbe.Anya leparkolt Whiték háza előtt,Jeremy nem volt ott,pedig megbeszéltük.Nem hiszem el.Az egész hülyeségbe miatta mentem bele,ez meg eltűnik.Mérgesen baktattam a bejárati ajtójukig és kopogtatni kezdtem.Anya is utánam jött.Mrs. White nyitotta ki,kicsit meglepettnek tűnt.
-Lily Morgan?-nézte döbbenten anyát.
-Angela White?Ezer éve nem láttalak- mosolygott.
-Ti ismeritek egymást?-néztem felváltva a két anyukára.
-Már mondtam,hogy igen-mosolygtak.
-Ez,ez nagyon jó.De hol van Jeremy?A többiek már biztos,hogy várnak ránk-türelmetlenkedtem.
-De már úton kellene lennetek-mondta az anyukája.-Hol van a fiam?
-JEREMY!-kiáltottam el magam.-SIESS MÁR!
De válasz nem jött.
-Merre van a szobája?-néztem az Mrs. White-ra.
-Folyosón a második ajtó,nem nehéz eltéveszteni.Rá van írva a neve-kacsintott én pedig elindultam.
Kopogtam Jeremy ajtaján,aki erre sem reagált.Benyitottam a szobájába.Az ágya mellett hevert a bőröndje,körülötte ruhák szétdobálva,szóval pakolni elkezdett csak nem fejezte be.Ő maga az ágyában feküdt.
-Jeremy te mit csinálsz?- néztem rá ledöbbentem. Ennek még lustálkodni is van ideje?
-Nem látod! Beteg vagyok. És ki engedett be ide?- magyarázott, de közben idegesen pislogott jobbra-balra.
-Fél órával ezelőtt semmi bajod sem volt-csípőre tett kézzel álltam felette.
-Hirtelen betegszem meg-válaszolt és ,,köhögött",ekkor megbizonyosodtam róla,hogy eljátssza.
Kisétáltam a konyhába megkértem az anyukáját,hogy hozzon be Jeremy szobájába meleg vizet.Mert egyetlen fiacskája arcán ilyen furcsa pöttyök is voltak.Hihető,de tényleg.Elkezdtem lemosni Jeremy arcáról a pöttyöket és azok meglepő módon lejöttek.
-A betegséged lemosható egy kis vízzel-nevettem.
-A fene! Legközelebb inkább ások egy gödröt magamnak- duzzogott- akkor majd biztos leszek benne, hogy nem találsz meg.
-Jeremy,drágám.Állj neki pakolni,mert elkéstek-szólt rá az anyukája.
-Nem akarsz büntetést adni?-kérdezte de,az anyukája a fejét rázta.-Kérlek.
Mérgesen felállt és berakta a maradék ruhákat a bőröndbe. Esküszöm, hogy rosszabb, mint egy lány.
-Anya,de ha kárt tesznek bennem,az a te hibád-morogta Jeremy.
-Semmi bajod nem lesz- megsimogatta kisfia fejét majd kilökte a bejárati ajtón- vigyázz Sophie-re.
-Nekem mát ölelés sem jár?- nézett kiskutya szemekkel anyukájára- és ne aggódj, le sem veszem róla a szemem.
-Jaj dehogyis nem- átölelte aztán már mehettünk is utunkra.
Anya ahol tudott rövidített ugyanis 5 percünk maradt a város másik zugába érni.Minél jobban közeledtünk a célhoz a szívem annál gyorsabban kezdett verni. Talán a félelem miatt, vagy mert izgultam, hogy most mi lesz esetleg mindkettő. Mikor odaértünk a fiúk idegesen futottak felénk. Liam-et és Niall-t futólag megöleltem, de aztán észrevették a hívatlan vendéget is.
-Ez minek van itt?-fintorgott Niall,Jeremy láttán.
-És Sophie minek van itt?-kérdezte Zayn.
-Mrs Morgan nem megoldható,hogy csak a lánya jöjjön?-kérdezte Louis.
-Nem.Vagy mindkettő vagy egyik se-szólalt meg anya.
-Jeremy oda nem száll fel-szólalt meg Harry- még Sophie-t sem szívesen engedem fel, de őt! Semmi esetre sem!
-Jeremy,Sophie megyünk,a fiúknak nem felelnek meg a feltételeim- anya visszaindult az autó felé.
-Anyukád ügyvéd?-kérdezte Harry.
-Aha.
Anya apa haláláig nem dolgozott a szakmájában,titkárnő volt.Apa pedig tiszteletben álló orvosként volt ismert,Bristol határain belül.Erre jön Chris,aki megtörve a családi hagyományt,főállású pingvinnek áll Londonban,és hogy én mi leszek?Egy pincér húga.Anya szerette volna,hogy Chris apát vagy őt kövesse a pályán,de Chris az egy külön fejezet életünk könyvében.Én sem akarom anyáékat követni a pályán.Chris aszerint él,hogy majd én,ő meg él velem,miközben én halálra dolgozom magam.Ja és hozzátette,hogy válasszak gazdag férjet mert ő neki nem elég akármilyen padlásszoba,és a másik Floridában tengerparti villánk lesz,nem akárhol és nem akármilyen.Ja,persze.És a magánéletemmel akkor mi lesz?!Mert mint tudjuk Chris mindenhez csináltat pótkulcsot.És mindenhova hozza magával Davidet.És ha már David,akkor mindenki más akit ismerünk és akit nem azt is.És ha David és Chris akkor gumimacik.És ah gumimacik,akkor One direction és One direction,akkor ZAYN és HARRY!!!És ha Zayn és Harry akkor én a tengerbe vetem magam.
-Itt vagy?-mutogatott anya a kezével.
-Miről is volt szó?-kérdeztem.
-Fiúk belementek ebbe az ügyvédes témába,és Jeremy fent ül a repülőn,szóval akár utána is mehetsz,amíg még él.
-Ja persze megyek-szálltam ki a kocsiból.-Anya,te sem akarsz büntit adni?
-Nem-rázta a fejét.-Ők a barátaid és hiányoztál nekik.
-Aha.Esetleg Liamnek meg Niallnek,de annak a három őrültnek ott fent tuti nem-anya nem is figyelt szerintem,megölelt azt annyi a figyelés.
Elbúcsúztunk aztán elhajtott.Én meg félve szálltam fel a gépre, ahol Jeremy-t már nagyban ölték a ''szeretetükkel''.
-Te ostoba!A repülő másik felébe ülj le!Az ott Sophie helye-kiabálta Niall.
-Jeremy mellém ül-szólaltam meg.
-De,de-dadogott Niall.-Rá senki sem szavazott.
-Khm.Akkor én egy senki vagyok?-kérdezte Liam.
-Ja bocs.Akkor Liam,de ő nem számít-mondta Niall,miközben még mindig Jeremyt próbálta felhúzni az ülésből,csak azt kell tudni hozzá,hogy Jeremy legalább fél fejjel magasabb mint Niall és ki van gyúrva.
-Nyugodj már meg-léptem Niallhez-akkor leülök közétek.
-Mi?Én itt nem ülök-kiabált és elment a repülő másik végébe.
Ennyire gyerekes hogy lehet valaki? Majd ha leszálltunk megbeszélem vele.Fél óra után,elmentem Louis után,hogy adjon kaját.Mivel Liam aludt,Niallel meg nem beszélek.Zayn és Harry,pedig csak Zayn és Harry.
Mire visszamentem a helyem már foglalt volt.
-Styles?Mi a fenét keresel itt?-kérdeztem.
-Ismerkedem-mosolygott kisfiúsan.
-És én hova üljek?-néztem a harmadik helyre,ahova Harry feltette lábát.
-Ide.NEM.De ha gondolod Niall mellett van hely-mosolygott.
-De miért ott?
-Ott ültem-vigyorgott,Jeremy lepakolta Harry lábait a harmadik ülésről.
Inkább maradtam volna ott Louissal elég szórakoztató társaság volt,mint Harry. Aki a White család női tagjairól faggatta Jeremyt.
-Répaimádó haverod legalább megölelt és rám szavazott-motyogtam.
Harry felállt és megölelt.
-Én nem rád szavaztam- vigyorgott önelégülten.
Miután elhelyezkedtem és jó öt perc hallgatás után Harry megszólalt,mert rájött,hogy szemmel nem
tud engem eltávolítani.
-Miért nem beszélgetsz Zaynnel.Olyan aranyos,lelki szemetesládának tökéletes-javasolta Harry.
-Kérdezz tovább-nézett Harryre Jeremy,ő legalább megment.
-Van húgod?-Jeremy a fejét rázta.-Nővéred?
-Az sincs.
-Lány unokatestvér?-reménykedett tovább Harry.
-Attól függ mit tekintesz annak,mert tudod Joe kuzinomnak eléggé nőies arca van-nevetett Jeremy.
-Haha.Vicces gyerek vagy.Nincsenek női családtagjaid?
-De,anyukám,akinek van férje.A nagynénim és a keresztanyukám-felelte Jeremy. 
-Szóval mi a helyzet velük?
-Harry,ők idősek hozzád-nevetett Jeremy.
-Az idősebb nőkre bukik-szólt oda a mellettünk elhaladó Louis.
-A nagynénémnek három férje van-mondta Jeremy.
-Annyiszor elvált?-Jeremy bólintott.-Akkor elválhat negyedszer is.
-Terhes és van két gyereke.
-Igen?-mosolygott.
-Igen.Joe és Mike.Igen ezek férfinevek-magyarázta Jeremy.
-És a keresztanyukád?-kérdezte a reménykedő göndör ősellenségünk.
-Boldog párkapcsolatban él,már vagy tíz éve-válaszolt.
-És hány éves?-kérdezte még mindig reménykedve.
-30.
Harry szeme felcsillant.
-De eszedbe ne jusson,különben is terhes.
Harry arcáról lehervadt a mosoly.
-Sophie,nem is terhesek igaz?-vetette oda nekem.
-A keresztanyukája igen,de a nagynénjéről nem tudok-válaszoltam.
Egyszer csak megszólalt Jeremy telefonja,ő furcsán nézte a kijelzőt.
-Mit akar anya?-nézett döbbenten.
-Biztos terhes-mosolygott Harry.
Jeremy felvette a telefont.
-Anya,ugye nem vagy terhes?!Mond,hogy nem-kiabálta a telefonba,Harry meg majd összepisilte magát mellettem.
-Jeremy,te normális vagy?!Hogy kérdezhetsz ilyet aggódó édesanyádtól?!Meg amúgy is kitől lenne gyerekem?Apád már nincs is itthon két hete!Jártál te biológia órákra?!-hallottuk a készülékről az anyukája kiabálását.
-Nyugodj le.Ne ordíts rám-csitítgatta Jeremy.-Csak megkérdeztem.Már azt sem szabad?!Amúgy miért hívtál?
-Otthon hagytad a napvédő krémed-válaszolta,erre Harry kiesett az ülésből.
-Anya ezzel leégetsz,mindenki hall.
-Igen,pont ez ellen van a napvédő krém.
-Oké.Szia-Jeremy kinyomta.
-Ez nagyon jó-nevetett.
-És még nem kezdett el kampányolni-mondta Jeremy.
-Miért többet beszél?-kérdeztem ijedten.
-Mivel ügyvéd,lyukat tud beszélni a hasadba.
-Anyukád is ügyvéd?-kérdeztem döbbenten.
-Már több, mint 20 éve- helyeselte.
Én tényleg megpróbáltam odafigyelni rájuk,de mikor elkezdtek az autókról beszélni,akkor rosszul lettem.Jaj és mikor az Xfactorba való bekerüléséről kérdezte ez az idióta Harryt akkor telt be a pohár,de még mindig bírtam,majd elkezdték mesélni a csajozási praktikáikat,ekkor felálltam és átültem az előttünk lévő kettes ülésbe.Azt hittem,hogy itt végre egyedül lehetek,de aztán megfordultam.Már megint tévedtem.Amikor meglátott felkiáltott és majdnem leesett a székről.
Aztán,amikor elmondtam,hogy miért ültem mellé,együttérzően bólintott és megengedte,hogy kiöntsem neki a lelkem.
-Malik bácsi meghallgat-mosolygott rám.
-Hol van egy ejtőernyő?
-Nem kell neked az.Csak öntsd ki a lelked és sokkal könnyebb lesz.Higgy nekem.Ha Niallel egy bandában játszanál,ez mindennapos lenne.Na szóval.
-Elegem van abból a két fürtösből.És abból is,hogy mindenki azzal zaklat,hogy én összejövök a szőke haveroddal.
-Mér nem?
-NEM.
-Jó,te velem ne ordíts!Kedves vagyok szóval,te is legyél az.Tudod milyen nehéz?!De akkor térjünk a tárgyra.Mi bajod van neked Niallel?
-Énekes.Híres.Szőke..NEM KELL.
-De hát miért hazudsz?! Egy vörös az arcod-mutatott rám,és a kezembe nyomott egy tükröt(?),a legrosszabb,hogy igaza volt.
-Mióta pirulok én el?
-Mióta is hazudsz? Várjunk csak! Megvan! Nyár eleje óta!
-Legalább ne ordíts!Liam mindent lát és mindent hall és mióta beszélgetünk ide mosolyog-szűrtem a fogaim között.
-Liam! Ez magán beszélgetés.Két nem barát között-szólt rá Zayn.
-Jó.Gyere egyél meg-kiabált vissza Liam.
-Na jó.Nekem kell egy ejtőernyő.Itt senki sem normális!-kiabált Zayn.
Hirtelen megszólalt a mobilja és ideges arcot vágott.
-Paul?!-kiáltott fel.-Liam beszélj vele!
-Mi? Miért én?Megfog ölni!- ijedten meredt a barátjára.
-Miért ölne meg?-kérdezte Louis.
-Nem tudta,hogy eljöttünk és késünk a találkozásról már vagy-ránézett az órájára Liam-másfél órája.
Nem vették fel a telefont, inkább hagyták, hogy csörögjön, egy százszor.
A pilóta abban a pillanatban megszólalt,amikor Paul utoljára hívott minket,hogy leszállunk. Jó érzés volt kinyújtani az elgémberedett végtagjaimat. A fiúk hívták az autójukat, ami 10 percen belül meg is érkezett, de nem várt ember szállt ki belőle.
-Ti hol voltatok?-kiabált.
-Szia Paul-szólalt meg Louis.
-Te csak ne köszöngess!-kiabált.-Kik ezek?
-Megengedted-szólalt meg Niall.-Nem emlékszel?
-Mikor is?
-Tegnap este,miközben a Gossip Girl nézted.
-Mikor?
-Mikor úgy sírtál mint egy kislány.
-Fiúk ez titok!-ordított-és most mars a kocsiba! Különben büntit kaptok!
-Persze félünk tőled-ezzel beszálltak a kocsiba.
Paul odalépett hozzánk.Bemutatkoztunk neki,aztán indulhattunk.Jeremy szemmel láthatóan szimpatikusabb volt neki,mint én.Tett egy olyan megjegyzést,hogy össze fogja törni a szívét.Mert hogy tegnap a Gossip Girl után kihallgatott valamit.De nem értem.Ki törné össze kinek a szívét?!Hisz senki sem szerelmes senkibe. Furcsák ezek nekem.
Egész a szobaelosztásig semmi baj nem volt.
-De csak hat szoba van-szólalt meg Liam.
-Akkor én Jeremyvel leszek-jelentettem ki.
-Jeremyvel én leszek-szólalt meg Harry.-Nem,te legyél Niallel.Otthon is vele aludtál.
-NEM!-kiabáltam.
-Csituljá má' le,baszd meg!-kiáltott rám Harry- folyton csak hisztizel mindenen!
-Én Sophieval alszok,hol a szobánk?-kérdezte Jeremy.
-Folyosó végén jobbra,első ajtó,Zayn mellett-szólt Liam.
-Nem!Nem!Nem!NEIN!NEIN!
-Fogd már be!Németül azt tudsz,de KUSS-kiabált Harry.
Miután mindenki mindenkivel összeveszett.Liam és Niall rájöttek,hogy Jeremy kihallgatott egy magánbeszélgetésüket,még Jeremy életét is védenem kellet.Másnap Drunken sailorre keltem,azt hittem megfojtok valakit.
-Ne énekeljetek!
-Ugyan már, a bátyád előadásában tetszett-ismertem fel Harry hangját,már megint ő.
-Nem mondtam,hogy tetszett,de ő nem énekes,nektek meg kár erre pazarolni,azt a nagyszerű hangotokat-morogtam.
-De a bátyád is lehetne énekes.Jó hangja van-szólalt meg Louis.
-Ja,mint egy galambnak.
-Ne sértegesd Kevint!-kapott a szívéhez.
-Early in the morning-énekelte Zayn.
-Ésküszöm Malik, ha nem fogod be, akkor bárddal rontok neked!- csaptam vállba.
Miután hagytad ,,nyugodtan" felöltözni,csak a póló felvételem közbe háromszor nyitott rám Jeremy,de állítólag nem látott semmit.Ja mert elég gyors voltam.Sétáltunk New York utcáin,aztán miután kijöttünk a gyorskajáldából a fiúk nem voltak ott,pedig megígérték,hogy megvárnak,így együtt maradtam Zaynnel aki azt sem tudta,hol vagyunk.Szóval eltévedtünk.És állította,ha szállodánál veszünk el tuti hazatalál.Inkább nem kérdek rá.A lelkivilágomnak jobb.Felhívta a többieket,akik állították,hogy a szálloda erkélyéről látnak minket.Zayn idegesen forgott körbe-körbe.Aztán miután rájöttünk,hogy a szálloda hátuljával szemben állunk,elkezdtem ütni a táskámmal.A többiek majd leestek az erkélyről úgy röhögtek.Zayn többször rám szólt,hogy állítsam le magam,mert ő nőket nem üt meg.Aztán végül felemelt és úgy vitt be a szállodába.

15.fejezet:Minden bonyolódik

Aloha! Meg is hoztuk az új részt. Köszönjük az előző részhez a komit, sajnos már nem kapunk annyit, mint eleinte://Meg van a következőre az ötlet,szóval sokáig nem kell várnotok!Várjuk a komikat és persze ott oldalt is lehet szavazni a kedvencetekre.

Puszi:Amy és Liza♥

A reggeli veszekedésem Aliceval rányomta a bélyegét az egész napomra.Nem voltam jókedvű,aztán még az a mozis incidens is.A fiúk berúgtak este.Ez megkoronázta a napunkat.És nekünk kellett hazacibálni őket a város másik végéből.Azt se tudtuk hol vagyunk.Anyu meg nem volt hajlandó eljönni értünk,mert azt akarja,hogy legyünk felelősségteljes felnőttek.Alig vártam, hogy végre ágyba kerülhessek.Chris volt a legjózanabb szóval anya annyira nem bukott ki először,csak aztán meglátta Richet,aki az egyik kóbor macskával folytatott értelmes társalgást.Anya berángatta a lakásba és nyakon öntötte egy kancsó hideg vízzel a nappali közepén.Szegény srác hirtelen azt sem tudta hol van.Jake bezárkózott a WCbe.Életem egyik legmozgalmasabb napja volt.David felhívott engem,hogy meghalt a nagynénje és azt is mondta,hogy hozzánk költözik majd Katie is.Anyával lebeszélték,hogy ne szakadjon ki mindennapi életéből.Hát akkor újabb taggal bővülünk.Én már várom,hogy megismerjem David unokatestvérét..Aranyos lány lehet.Még kiskoromból emlékszem rá,de az olyan régen volt. 
Hamar elnyomott az álom.
Reggel furcsa,vagyis inkább ijesztő zajokra ébredtem.Reméltem,hogy nem a falat bontsák éppen vagy egyebek.Lassan,de biztosan ülő helyzetbe tornáztam magam.Felálltam és megpróbáltam megkeresni a hang forrását.Mivel reggel volt még és nem voltam éppen a legéberebb állapotomban fogalmam sem volt arról,hogy merről jön a hang.Szóval vagy le megyek vagy a fiúk szobái felé veszem az irányt.Ez az ötlet nem igazán tetszett.Így inkább elindultam a lépcső felé és lementem.A hangokat egyre jobban hallottam.Bár még nem elég hangosan ahhoz,hogy megállapítsam melyik fiú az,de az már biztos,hogy Alice nem lehet.A látvány,ami elém tárult borzalmas volt.Pirítósok voltak szétdobálva a földön,sajt,vaj és a lekvár díszítette az asztalt és a falat.Miért nem aludtam tovább?!Miért nem bírtam az emeleten maradni?!Most nekem kell összetakarítani!Hol van anya?!Miért hagyta ezt?!Ezek miért nem alszanak?!Ránéztem a faliórára.Hajnali 6 van!Ezek teljesen normálisak?
Mikor Rich meglátott,mosolyogva intett nekem,utána visszafordult a konyhapulthoz.Chris pedig megkent egy pirítóst,vagyis megkente az asztalt is.Jake pedig nem tudom mit csinált,de valahogy nem tetszett.Megdörzsöltem a szemem,hogy nem-e álmodom.De nem,a fiúk nem tűntek el.
Anya vidáman énekelve jött ki a szobájából,nem így fog mosolyogni,ha ezt meglátja.És igazam is lett. A konyhába érve sikoly hagyta el a száját.
-Menten összeesek.Jake tedd le a tányérokat!Mire hazajövök ez ne legyen itt-adta ki a parancsot,majd kiviharzott a lakásból.
-Na zsenikéim sok sikert a takarításhoz-nevettem rájuk és gyorsan eltűntem a helyszínről, nehogy véletlenül befogjanak.
Alice jött velem szembe elé álltam,Alice pedig álmosan nézett rám.
-Ha jót akarsz magadnak nem mész le-tanácsoltam.
-Mert?- nézett rám meglepetten.
-A fiúk reggelit csinálnak,anya sokkot kapott-válaszoltam.
-Szerintem ne zavarjuk őket.Öltözzünk fel és lépjünk le innen,láttam egy Nando's-t a közelben-kacsintott.
-Benne vagyok-nevettem.
-De azért örökítsük meg Lily emléktáblájára,ha még van neki-beszélt Alice.
-Persze megvan.Gyorsan lefényképezem-visszamentem az említett helyre és a telefonommal megörökítettem azt a "csodálatos" pillanatot.-Na most már ez is megvan.

Kiválasztottam a megfelelő öltözéket,bementem a saját fürdőszobámba.Alice is pont ott volt.Mert ugye a fürdőszoba közös volt.
-Szerinted mit csinálnak most?-kérdeztem mosolyogva.
-Abból kiindulva ami legutóbb Richék konyhájában volt,most pont ,,takarítanak".
-Szuper.Mi volt náluk?
-Most majd megláthatod-mosolygott rám.
Miután elkészültünk,lementünk megnézni,hogy mit műveltek ezek az elmeháborodottak.Jobban tettük volna,hogy kiszökünk,mert így majdnem minket is befogtak takarítani.Sikerült megúsznunk a kényszermunkát Alicenak köszönhetően.Mivel elküldte Jaket melegebb éghajlatra,így ő már nem volt hajlandó velünk egy légtérben maradni.Én mondom!Ezek tuti össze fognak házasodni!Az egész délelőttöt a Starbucksban és a Nando's-ban töltöttük.Nem messze ezektől a helyektől találtunk egy jópofa ruhaüzletet és vettünk pár cuccot.Mikor átsétáltunk a számomra balszerencsét hozó parkon,féltem,hogy mi fog velem történni,hiszen ennek a parknak köszönhetem,hogy megismertem olyan embereket,akikkel amúgy szóba sem álltam volna,Jeremyn kívül.Tényleg!Alicenak meg kell ismernie Jeremyt.
-Be kell mutatnom egy barátomat-kiáltottam fel,Alice ijedt arcot vágott.-Jeremyt!
-A One directionben énekel?-kérdezte rémülten.
-Nem-nyugtattam meg.
-Akkor szívesen megismerem-mosolygott.

Mikor beléptünk az ajtón,anya hangos kiabálását hallottuk meg.A fiúk pedig nem győzték nyugtatni.Alice rám nézett,ezzel az ,,ezmi"arcával.Aztán tisztán,kivehetően meghallottuk anyát.
-Ez nem normális!Miért nem bírtok rendesen összetakarítani?!Miért nem bírtok korotokhoz mérten viselkedni?!ELEGEM VAN!Miért kell így kinéznie a konyhámnak?!Hat óra már régen volt,még egy csiga is összetakarít ennyi idő alatt!Hogyan főzzek így ebédet?!
-Szerintem rendeljünk- szóltam közbe.
-Kislányom te ebbe ne szólj bele!-kiabált ki az előszobába
Csak vállat vontam és felmentem átöltözni valami kényelmesebb ruhába.Alice is a szobájában keresgélt,hallottam ahogy dobálja a cuccait.
Mikor végeztem kontyba fogtam a hajam és lefutottam a többiekhez.A fiúk nagyban sikálták a konyhapultot és minden mást,ami háborús övezet volt.Alice egy széken kényelmesen elhelyezkedve egy zacskó chips társaságában nézte a fiúkat. 
Egész nap eltudtam volna nézni,ahogy takarítanak,de inkább leültem a TV elé.Csöngetésre lettem figyelmes.Nem volt kedvem,elindulni.Tudtam,hogy a fiúk már végeztek a takarítással,de azért reméltem,hogy valamelyik kinyitja.Így is lett.Hallottam,hogy valaki a lépcsőn fut lefelé,felnéztem és láttam,hogy Rich az,elég hiányos öltözékben.Ideje volt levetni a lekváros ruháit.Ez látvány már nem zavart annyira,mint eleinte.Volt időm hozzászokni.Nem volt olyan rossz nézni a testét,szépen kigyúrta.Furcsa,amikor eljöttünk Londonból még egy kocka sem volt a hasán,most pedig egyszerre hat is van.
Meghallottam Jeremy hangját,aki vidám hellót próbált mondani,majd félbeszakadt.
-Te ki vagy?-vetette oda Rich.
-Te ki vagy?Morganéket keresem.Sophie hol van?
-Én kérdeztem hamarabb-vágott közbe Rich.
-Sophie barátja-vágta rá Jeremy.
-Aha, és mióta?
-Előszőr mond meg te, hogy ki vagy!
-Barát barát?-kérdezte Rich,hallottam a hangjában a megvetést.
-Nem,dehogy-tiltakozott Jeremy.
-Értem- húzta el a szót.
-És te barát barát?
-Aranyos lány,de nem passzolunk össze-vágta rá Rich.-Csak tudod szőke a hajunk.
-Jeremy menekülj amíg lehet-kiabáltam.
-Mert?-nézett rám meglepetten.
-A LISTA!!!-ordibáltam.-Te meg öltözz már fel!-szóltam Richre.
-De hisz szép testem-fordult felém.
-Kérlek!Öltözz fel!
-NEM!-makacskodott.
Jeremy kezében MCdonaldsos kaja volt.Rich is pont akkor vette észre amikor én.
-Mi az?Nem rendeltem kaját-szólalt meg.
-De én nem is kiszállító vagyok!Ezt Sophie-nak és nekem hoztam-forgatta a szemeit a barátom.
-Ki ez Sophie?-nézett rám Rich.
-Jeremy,jó barát.
-Értem! Akkor aki Sophie barátja az az enyém is!Szóval add ide a kaját!-parancsolt rá.
-Hol élsz te?NEM!-pirítottam rá.
-Idióták- ezzel sarkon fordult és ment a haverjai után. Mi pedig felmentünk a szobámba beszélgetni.
Jeremyvel megettük amit hozott.Közben megtárgyaltuk az elmúlt heteket.Ezt követően elindultunk ki a kertbe,hallottam Chrisék ordítozását,szegény medence,szegény kert.Még máig nem értem, hogy miért is állok szóba velük.Jeremy nem tudta eldönteni,hogy hova tévedt,annyira látszott rajta.Legszívesebben elrohant volna haza.Odakint mikor meglátta őket kikerekedett szemekkel bámult.
-Ugye nem akarsz odamenni?-kérdezte
-Az a fura srác a medencében Jake,Richet és Christ ismered-hadartan.
-És a vérfarkas?-kérdezte Jeremy.
-Alice, és nem vérfarkas!Ti férfiak olyan furcsán gondolkoztok.
-Az a kis göndör meg akar halni?-nézett fel a napozó Alice.
-Szerintem igen!-felelte Jake.
-FIgyelj Jake!TE menj vissza és versenyezz magaddal,hogy kibírja tovább a víz alatt-mosolyogtam idétlenül.
-Haha, de ennek nem dőlök be még egyszer!-vágta be a durcit.
-Srácok!Jeremy-mutattam az imént említett személyre.
-Hello!-intettek neki.
-Fürdesz te is?-nézett megvetően Rich.
-Nincs fürdőgatyám-válaszolt Jeremy.
-Szerintem csak szégyellnéd a tested.
-Ugyan már-ezzel Jeremy ledobta a pólóját.
-Na jó vedd vissza-válaszolt az elképedt Rich.
-Szerintem ne!-szólt oda Alice-attól hogy elmentél néhányszor konditerembe még nem kell téged bámulnom-szólt rá szőke haverunkra.
-Engem meg nem fogtok-ezzel Jeremy visszavette a pólóját,ezzel megszűnt a szép látvány számunkra.
-A francba- morogta Alice és visszavette a napszemüvegjét.
-Add ide a mobilodat és a pénztárcádat-állt Jeremy elé Rich,Jeremmy nem reagált-ADD IDE!
Jake kimászott a medencéből,rá vigyorgott Richre és amikor figyelmeztetni akartam Jeremyt akkor már csak hatalmas csobbanás volt hallható.Miért is nem hagytam elmenni?Jeremy kimászott a medencéből,ledobta a földre a vizes felsőjét és egyenes Rich felé indult.
-Most kinyírlak!- figyelmeztette.
-Aha-nevette el magát Rich.
-Nem vicceltem- vont vállat.
Először csak néztem őket,aztán mikor leesett,hogy lehet,hogy megütik egymást befutottam kettejük közé.
-Álljatok már le! - fogtam le a kezüket.
-Azta, te hozzám értél!- vigyorgott idiótán Rich.
-Én nem akartam megütni-mosolygott Jeremy.
-Már mindegy- sóhajtottam.
-Csak féltél, hogy jól elver és nem lesz ilyen gyönyörű kis pofikám-veregette meg a vállam Rich.
Megforgattam a szemem és leültem az egyik napágyba.Igazán felfoghatná már,hogy egyáltalán nem szeretem őt.
Chris pár száraz ruhával a kezében lépett ki a terasz ajtón,észre se vettem,hogy eltűnt.
-Ezt addig vedd fel míg megszáradnak a cuccaid-dobta Jeremynek.
-Köszi- elkapta és bement a házba átöltözni.
-Rich,az Istenit!Mi bajod van ma?-kiabáltam.
-Nekem aztán semmi.
-Persze-morogtam.
-Szerintem aranyos srác-szólalt meg Alice.
-Sophie barátja,szóval míg nem beszélgettem vele,nincs véleményem.De eléggé szimpi.-mondta Jake.
-Szuper! Akkor csak ennek az idiótának nem szimpi-böktem a szőkeség felé.
-Én nem mondtam,hogy nem szimpi.Csak miért vannak neked fiú barátaid?-bökte ki Rich.
-Talán baj?- vontam fel a szemöldököm- ha minden igaz te is fiú vagy.
-De ez nem ugyanaz! Ott van az az 5 meleg, meg Jeremy és engem meg majd elfelejtesz!
-Rich,hol tudnálak elfejteni?Téged ismertelek hamarabb és melletted nőttem fel-mondtam.
-És? Most már ők leszenk ott neked helyettem. Egy másik szőke srác fog neked listákat írni! Pedig az az én rezortom!- dobbantott.
-De nálad viccesebb listákat senki nem tud írni!
-Majd ő fog!
-Figyelj Rich!Egy barátság egyik napról a másikra nem szűnik meg érted?-néztem rá.
Most vettem észre,hogy Jeremy is kint van már.
-Hát persze, ha te mondod- felelte és beleugrott a medencébe.
Jake súgta nekem,hogy beszéljek vele,mindenképpen.Hát ez nagyon jó lesz. Kitudja mit kér majd kiengesztelésképpen.Én tényleg nagyon szeretem őt és mindenki azt mondja,hogy ezzel ő poénkodik,hogy listákat ír.Őszintén remélem.Hisz ő csak Rich,akinek feltett szándéka,hogy az őrületbe kergessen.Jeremyvel felmentünk a szobámba,bekapcsoltuk a gépem,a skype automatikusan beindul.Szinte rögtön hívtak amikor bejelentkeztem.Egy picit elgondolkoztam azon, hogy fel vegyem-e,de Jeremy megelőzött,így már mind az 5 fiú ott ült előttem.
-White-Liam kivételével az összes fiú a fogai között szűrte ki ezt a köszönésnek szánt dolgot.
Nem értem miért nem szeretik őt!Hiszen nem ártott nekik semmit sem.
-Sziasztok-intettem nekik.
-Szia Sophie-Liam és Niall köszöntek a többi fiú csak morgott.
-Valamit el kell mondanunk,vagyis meg kell kérdeznünk tőled-kezdett bele Liam.
-Tudod,gondolkoztunk a srácokkal-folytatta Louis.
-És mindjárt valamelyikünk meg is kérdezi-folytatta Niall,srácok felé fordult-Ki kérdi meg?Legyen mondjuk..
-Te-mondta Harry.
-Zayn!-nézett a haverjára.
-Mi??-nézett dühösen.-Én aztán nem.
-Akkor Harry-nézett rá reménykedve.
-Haha-tetettet nevetést Harry.
-Zayn kezd kérlek-bökte meg Louis.
-Nekünk erre nincs időnk-dühöngött Jeremy.
-Jaj ne húzd fel magad! Amúgy sem veled akartunk beszélni!- szólt rá Niall.
-Zayn légyszives-kérte meg kedvesen Louis.
-Jó.Na szóval..te..izé..Sophie...-kezdett bele Zayn.
-Szavaztunk-segített neki Liam.
-Anyukád elengedne velünk bárhova is?-bökte ki Zayn.
-Nem-ráztam a fejem.
-Srácok kár a gőzért,meg sem kell kérdeznem-nevetett Zayn.
-Ne bízd el magad-veregette hátba a szőkeség.-Arról lenne szó,hogy lenne kedved világot látni velünk?
-Hát,nem is tudom- túrtam a hajamba.
-Persze,ha nem jössz el az se lenne nagy probléma-szólt közbe Zayn.
-Kuss-vágta hátba Niall.
-Sophie átgondolja,adjatok neki tíz percet-jelentette ki Jeremy.
A fiúk már el is tették.Dühösen Jeremy felé fordultam:
-Te mit képzelsz magadról?
-El kell menned!Muszáj lesz elmenned!
-Mert?-néztem rá.
-Nem látod,hogy néz Niall és,hogy figyel amikor beszélsz?
-Nem?Miért kellett volna?-kérdeztem meglepetten.
-Ennyire szőke te sem lehetsz!Csak kiejtettem előtted a nevét és már is elpirultál!-rázta meg a vállam.
-Ettől függetlenül nem dönthetsz helyettem.Nem megyek 5 fiúval sehova.
-De mész és kész!Ha kell a hátamon viszlek el oda!
-Pont ezt akartam,nem jössz el velem?Nem akarok öt fiúval lenni-nyafogtam.
-Istenem-kiáltott fel.-Ha elmegyek veled már hat fiúval leszel.
-És?-vontam vállat.
-Ez,ez,ez nem lehet igaz!Hogy,hogy nem buktál meg?-idegeskedett.
-De te sosem másznál rám.Ezek meg.Soroljam?-nyafogtam tovább.
-Tessék sorold,Zsenikém-forgatta a szemét Jeremy.
-Te forgatod a szemed mikor beszélek?
-Én aztán nem!Most akkor sorold!Ki mászna rád?!
-Ott van..ott van..Louis-kezdtem bele.
-Igen?-nézett rám Jeremy.-Ez egy.
-Aztán, aztán-elgondolkoztam.
-Engedélyt kérünk anyukádtól.Igyekezz-rángatott az ajtóm felé.
Lementünk és bekopogtunk a dolgozóba.
-Gyere be-kiáltott ki anya,Jeremy lassan kinyitotta az ajtót.-Üljetek le elém.
Anya a székekre mutatott maga előtt.
-Anya mi nem az ügyfeleid vagyunk-figyelmeztettem.
-Akkor is üljetek le- utasított.
-Oké.
-Na mit szeretnétek?-kérdezte anya,én egy szót sem szóltam.
-Mrs.Morgan csak arról lenne szó,hogy a lányát...
-Mi van vele?Mit tettél már megint?-nézett rám.
-Ő semmit-kelt védelmemre Jeremy.
-És te ki vagy?
-Anya ő Jeremy-szólaltam meg.
-Jaj,de buta vagyok.Múltkor bemutattad nekem,igaz,hogy skypen keresztül,de bemutattad.
-Szóval anyu,arról lenne szó,hogy előbb felhívtak a srácok,és azt akarják,hogy menjek el velük egy kicsit Amerikába-hadartam.
-Azzal az öt..sráccal?-vonta fel a szemöldökét.-Szó sem lehet róla.
-Miért nem?Semmi rosszat nem tennének velem!
-Elengednélek,ha.. tudod mit nem.
-Ha?
-Valaki elmenne veled-bökte ki.
-Alicre gondolsz?
-Igen,csak tudod,eszembe jutott,amikor együtt néztük az Xfactort-anya arcán látszott,hogy visszagondolt az esetre.
-Igen,kicsit durva volt-helyeseltem.
-Ismerem egy ideje Jeremy anyukáját és azt is tudom,hogy ő nem szélhámos-kezdett bele anya.
-Akkor?- kérdeztem.
-Elmész vele?-nézett Jeremyre.
-Az kizárt.
-Miért nem?Beszélek anyukáddal!
-Nem is mondtad,hogy ismeritek egymást-néztem anyára.
-Pedig jó barátnők vagyunk.
-Akkor Jeremy megyünk Amerikába!- ugrottam fel ujjongva.
-Mész Amerikába-szólt közbe Jeremy.
-Nem!Megyünk!- ugrottam a nyakába.
-Mikor indultok?-kérdezte anya.
-Beszélnünk kell még a fiúkkal-válaszoltam.
Megragadtam Jeremy kezét is visszahúztam a szobámba.Rögtön hívtam is a fiúkat.Felvették,de amikor megtudták,hogy Jeremy is jön,kicsit felmérgedtek.
-Na azt már nem-csattant fel Harry.-Téged is nehezen visellek el.
-Pontosan!Nem kell még ő is!-helyeselte Zayn.
-De én csak akkor vagyok hajlandó elmenni-szólaltam meg.
-Mert?-vonta fel a szemöldökét Niall.
-Jön és kész,ne beszéljetek.Ha nem jöhet én se megyek-mondtam,Niall és Liam bólintottak.
Megmondták hova,hányra kell mennünk.Jeremy hazament pakolni.Miután összepakoltam,kimentem a kertbe elmondani a többieknek,hogy megyek el.Meglepőtek rajta,és Rich picit fel is csesződött.
-Rich szeretnék veled beszélni.
-Miről?
-Négyszemközt-vette a célzást és félrementünk.
-Akkor?Hallgatlak!-ült le.
-Rich,te érzel valamit irántam?-elnevette magát.
-Félreértettétek?
-Mit?-néztem rá döbbenten.
-Sophie,ne sértődj meg,de én semmit sem akarok tőled.
-Komolyan?Szuper!-nyugodtan dőltem hátra.
-Kicsit féltékeny vagyok,de azt akarom,hogy boldog legyél,csak nem akarom elveszteni a kicsi Morgant.
-De engem nem fogsz elveszteni!Rich!A barátom vagy,nem kell féltékenynek lenned.Semmi értelme-nyugtattam.
-Tetszik az a kis szőke,akit Chris utál?-mosolygott rám.
-Nem dehogy-ráztam a fejem.
-Na,mond el Rich papának,hogy mi van azzal a legénykével-vágott hátba.
-Kinek?-nevettem rá.
-Hát nekem!
-Semmi.
-Ne hazudj az öregeknek!
-Na jó!Ne akadj ki-felnyitottam a gépet és rá googleztam.
Rá kerestem a One Directionre,Rich szemei elkerekedtek.
-Mind az öt?
-Te hülye!Hány szőkét látsz te a képen?!
Nyílt az ajtó Jake és Alice jöttek be.
-Mit csináltok?-kérdezte Alice.
-Megmutatta azt a csávót,a szőkét.
-Na nézzük-lépett a laptophoz Jake.
-Én nem nézem meg-morogta Alice.-Tele van velük London és az internet.
-Tudtad,hogy ő amúgy barna hajú?-kérdezte Jake.
-Te ezt honnan tudod?-kérdezte Alice felvont szemöldökkel.
-A húgom olvasta-vágta rá Jake gondolkodás nélkül.
-Nincs is húgod-rázta a fejét Rich.
-Anya-helyesbített Jake.
-Ő pedig már két hete külföldön van.Nem?-szálltam bele a beszélgetésbe.
-Apa volt.
-És ezt szerinted ki hiszi el?-verte hátba Rich.
-Menjetek ki kérlek-szólaltam meg-Richhel békülök.
Kicsit vonakodva ugyan,de megtették azt amire kértem őket.
-Össze fogtok jönni-Rich rám vigyorgott.
-Ez nem igaz!Mindenki ezzel jön,de nem értem,hogy miért hiszitek ezt!-tagadtam le.
-Nem.Tényleg-Rich úgy vigyorgott rám.
-Gyere ide-megöleltem.
-Ha tudom,hogy csak kedvesnek kell lennem vele és megölelsz,akkor sokkal hamarabb elkezdtem-viszonozta a gesztusomat.
-Te nagy medve-erősebben megöleltem.
-Pedig bevallhatnád,hogy bejön ez a srác neked.Olyan furcsa vagy,mikor róla beszélsz-folytatta.
-Rich,ha még egyszer felemlegeted,elveszítesz ÖRÖKRE!
-Jaj ne már!Tudom,hogy mindenki ezzel húzza az agyad!Nem igazság,hogy én kimaradok belőle!-nyafogott.
-Majd ősztől-mosolyogtam,csak arra nem számítottam,hogy nem esik le neki.
-Miért mi lesz akkor?- kezdte el dörzsölgetni az állát.
-Á.Nem hiszem el.Egy hónap múlva költözöl ide.
-Jaj tényleg!-csapott a homlokára.
-Rich,szent a béke?-néztem rá.
-Persze!
Kimentünk a kertbe és sorba mindenkitől elköszöntem,még Chris se idegeskedett,csak megjegyezte,hogy anya döntése volt,de ha terhesen megyek haza,anya hibája is lesz.Persze,minden vágyam 17 évesen gyereket nevelni,ezt szerintem ő sem gondolta komolyan.Jake külön odajött,hogy reméli,hogy jól alakul a szerelmi életem,de még nem akarja,hogy a legjobb barátja nagybácsi legyen,jól hátba vágtam válaszképpen.Mit gondolnak ezek rólam?De jól esett,hogy Jake is megölelgetett és úgy engedett el,hogy ha nem egészben érkezek haza,akkor meghalnak a tinibanda tagok és Jeremyt is megveri,pedig kedveli.Aranyos volt tőle és talán most beszélt velem a legtöbbet.
Anya elvitt Jeremyékhez,út közben még nem gondoltam,hogy nem várt akadályokba ütközök...

14.fejezet:Rég nem látott rokon

Most egy kicsit hanyagoljuk Sophiet,egy darabig David szemszögű részeket fogunk írni.Muszáj lesz elviselnetek David gondolatmenetelét.Betekintést nyertek David gondolkozásába.

Üdv:Amy és Liza♥:)!

ui.:Mától két szálon fut a történet:You Only Live Once
Bocsi,hogy késett a rész,csak a javítás az én feladatom volt és mondjuk úgy,hogy nem volt erőm.:)(Amy)

Dúdolásra ébredtem,kerestem a hang forrását,de elég lett volna csak oldalra fordjtani a fejem.Chris feküdt az ágyamon.
-Jó reggelt-köszöntem neki.
-Hanry hívott,aggódtak,hogy épségben ide értél-e.
-Nem bíznak a vezetési stílusomban úgy érzem.
-Megértem őket.
-Ennyire azért nem vagyok rossz!
-Nem,persze-nevetett Chris,én meg belebokszoltam a vállába.
-Mi bajod volt tegnap?Látszik,hogy Lilyvel van köztetek egy kis feszültség.
-Ez csak ilyen szokásos anya fia cucc tudod!-nevetett.-Anya teszi a megjegyzéseket,hogy lépjek tovább.Keressek ÚJ barátokat.De az én barátaim itt vannak az emeleten.
-Ne törődj vele!Itt vagyunk mi neked haver!
Megöleltük egymást.Az emberek ezt inkább melegek szerelmi kapcsolatának néznék,mint két barátnak.Csak az az egyetlen gond, hogy minket nem érdekelnek ezek a beszólások.
-Bele kell kötnöm Sophieba-mondtam és kiugrottam az gyamból.
-Te az én Sophiemról beszélsz?
-Miért?Ismersz másikat is?
-Nem,de hagyd a húgomat.
-Úgy ismersz te engem,mint aki kihagy egy reggelt?Mikor idegesítsem,ha nem reggel,amikor álmos és még nem ivott kávét?
-Egy hétig 5 fiúval lakott együtt.Szerintem már nem tudod csesztetni.
-Én kit nem készítek ki öt perc alatt?
-Ez költői kérdés?Vagy komolyan válaszoljak?
-Inkább ne!De megyek mert szerintem már főzi azt a kávét.
-Menj is-vágott hátba.
-Te kötekedsz?
-Menj már mert kortyolgassa a kávét.
-Ó a francba-gyorsan lefutottam a konyhába,de Sophie nem volt sehol.
De nemcsak Sophie nem volt sehol,hanem senki.Elkezdtem reggelit csinálni.Gyorsan beraktam a kenyereket a pirítóba,főztem kávét és leültem az asztalhoz.Először Alice lépett be a konyhába,haja kócos volt és szemei alatt hatalmas karikák.
-Kávé!-nyöszörögte.
-A pulton-mutattam oda.-Veled meg mi történt?
-Jake történt!Tudod te,hogy milyen hangosan horkol?Még hozzám is áthallatszott!
-Én nem hallottam pedig hozzám közelebb van a szobája.Alice még mindig nem tudsz hazudni.Nos?
-Fogd be!
-Én aztán nem!Na szóval!Miért nem tudtál aludni?-nyaggattam.
-Nem tudom,vérfarkas vagyok és a holdat néztem éjjel-vigyorgott rám.
-Hahaha,nagyon vicces ma valaki!-nevettem.
Ezt követően megjelent az ajtóban Sophie és Chris is.És Lily már a dolgozószobájából jött.Ez mindig dolgozik?
-Reggelt-köszöntöttek.
-Nektek is-mosolyogtam rájuk.
Mikor Lily észrevette a megkent pirítósokat mosolyogva körbe nézett.
-Melyiktek csinálta?
-Én.
-Van még jövőd-nevetett rám.
-Végre valaki észrevette!-válaszoltam kicsit hangosabban.
A hiányzó láncszemek és csatlakoztak hozzánk.Rich nagyon fitt volt,csak egy kicsit tőle szokatlan módon össze-vissza állt a haja.Jake meg alig látott.Majdnem mellé ült a széknek,amit Alice hangos nevetéssel nyugtázott.
-Haha-varázsolt egy műmosolyt az arcára,ez minden volt csak műmosoly nem.
Én inkább vicsorgásnak nevezném,de nem akarom megbántani vele.Vagy mégis?Á nem. Nem ér meg egy pirítóst az arcomban.
-Tudom,hogy nem erősségetek reggel a gondolkozás,meg amúgy soha,de van programotok mára?-kérdezte Lily.
-Nekem nincs-vágtam rá azonnal,a többiek is csak rázták a fejüket.
Sophie volt az egyetlen,aki este hétre otthon akart lenni, nem tudom, hogy miért.Talán akkor kezd a szappanoperája.
-Sophie mi lesz este hétkor?
-Hmm?Ja nekem?Laptop közelben kell lennem.A fiúk csak akkor érnek rá-magyarázta.
-Ez esetben eset moziba megyünk-mondta Chris-Sophieval.
-Ezt felejtsd el!Esetleg csak akkor ha 7-re vége van,mert ha nem,akkor inkább maradok-szólt rá bátyjára.
-Sophie egyszer vagyunk itt te meg akkor is azokkal a melegekkel lógsz és ez gáz-állt fel Alice és kiment a konyhából.
-Alice!Ne már!Azt akarom,hogy megismerjétek őket!Nagyon aranyos srácok!Ugye Chris?
-Nincs tőlük hányingerem tényleg-szólalt meg Chris komolyan,de alig bírta visszatartani a nevetést.
-David legalább te!
-Bocsi Sophie!Moziba megyünk!
-Ez szuper! Leszavaztatok!
Délelőtt az úgy telt,hogy a lányok háborúztak.Mi négyen fiúk pedig ilyen lazán pár doboz sör társaságában kifeküdtünk a medence mellé.Olyan volt,mint minden nyáron minden egyes hétvégéje.Minden héten legalább kétszer eljátszottuk ugyanezt,csak egyik héten egyik nap én tartottam,másik nap David.Aztán a következő hétvégén pedig vagy Jake és Rich.Most pedig ha együtt akarunk lenni,akkor órákat kell utaznunk.Vagyis nekem nem kellene,én akarok mindenáron a legjobb barátommal lenni.Csak anyuéknak nem tetszik az ötlet.Talán Sophie lelki épsége miatt aggódnak.
Jake szokásos témája az volt,hogy milyen már Alice haja.És hogy ha minden nő ilyen mint Sophie és Alice akkor ő inkább meleg lesz.Ha pedig ő meleg lesz,akkor én többé hozzá sem szólok.Rich valami helyes lányról áradozott akit a múltkor látott a kávézóban.
-Ugye te nem Janeről beszélsz?-kérdezte ijedten Chris.
-Nem!Meg vagy őrülve?-nézett Rich,eléggé felháborodott.
-Helyes lány,helyes lány.Ki tudta?!-motyogta Chris.
-Jane nem helyes-kiabáltam.
-Jó, jó relax van haver!-csitított le minket Jake.-Senki sem beszélt Jane-ről.
A fiúkkal még egy jó órát beszélgettünk,amíg az összes sör el nem fogyott.Chris felrohant az emeletre a lányokhoz.Remélem, hogy nem eszik őt meg.Húsz perc múlva a lányok útra készen jöttek le.Szóltak,hogy mi is öltözzünk,mert megyünk moziba.Szóval Sophie mégis beadta a derekát.Szuper!De csak egy délutáni vetítésre.El kellene lopnom a laptopját.
Chris hátba vágott.
-Ne ilyen feltűnően gondolkozz azon,hogy ellopod a laptopját
-Mi? Te a fejembe látsz?-néztem rá ledöbbenten.
-Nem!Csak én is arra gondoltam- kacsintott.
-Halljátok lopjuk el a laptopját-motyogta Rich.
-Ez most komoly?-néztem körbe a társaságon.
-Az lenne a legjobb,ha nem tudna a laptopja közelébe kerülni.
Tök jó,hogy az egész emelet a miénk és összenyílnak a szobáink és mindent meg tudunk beszélni a srácokkal anélkül,hogy egy szobába lennénk.Chris szobája van középen.A lányok pedig gyilkolhatják egymást a nappaliban,vagy ott ahol csak akarják.Richnek előjött az idióta énje.Kivett a bőröndjéből három felsőt és külön mindegyikünktől megkérdezte,hogy melyiket vegye fel.
-Rich,nekünk mindegy.A moziba sötét van-szólalt meg Chris.
-Ezért nem lesz soha csajod,mert neked mindig minden mindegy-reagálta le Rich szegény gyerek kijelentését.
-Ez nem igaz!Az mondjuk teljesen nem mindegy,hogy ki lakik a házunkban,vagy,hogy mit eszek.-Bizonygatta Chris.
-Például Rich is itt van-szólalt meg Jake.
-TE a legjobb barátom vagy-Csattant fel Rich.
-Hé!Én nem is rátok céloztam!-kiáltott rájuk Chris.
-Akkor Sophiera vagy Alicera?-néztem rá meglepetten.-Esetleg rám?
-Menjünk mert egyedül mennek el a csajok.Mellesleg One Direction buzik-állt fel Chris és lementünk a lányokhoz.
-Neki sincs ma jó kedve-sóhajtottam.
A moziban ötször összevesztünk azon,hogy mit nézzünk meg.Végül az egyik akciófilm mellett döntöttünk.Vettünk popcornt és kólát.Alicet és Sophiet egymás mellé ültettük le.Talán hajlandóak lesznek kibékülni.Aha,azt hittük.A lányok a film közepén felugrottak a székükből és elkezdték dobálni egymást popcornnal és ennek a tetejébe még kiabálni is volt erejük.A mögöttünk ülő férfi odament hozzájuk és szépen kitessékelte őket a moziból.Én azért nem szóltam bele mert most annyira érdekes volt a film.Chris is így gondolta és kinek kellett kimenni békíteni?Nekem meg Jakenak.Valakit meg fogok verni.Talán Richet! Ő nem volt hajlandó felállni! Pedig már majdnem elaludt a filmen.Szerintem Alice is szőke valahol a vörös hajzuhatag alatt.Ő az érettebb.Hogy juthatott eszébe,hogy kiabál a moziba?!Valahogy ezt nem tudom megérteni.Jake és én kimentünk a a lányokhoz akik majdnem megtépték egymást.Jake Alicet ráncigálta le Sophieról,én meg feldobtam a vállamra Sophiet és kivittem a moziból.Jake kitaszigálta Alicet a moziból.
-Na itt ordítozzatok,ha már miattatok nem látom a filmet!Kamatostul visszafizetik a mozijegy árát-kiabálta Jake.
-Én nem fizetek vissza semmit sem!-ordibált vissza Alice.
-Én sem!-csatlakozott Sophie.
-Visszafogjátok fizetni-csatlakoztam én is.-Szánalmasok vagytok!!!
-Ez nem igaz!-tiltakozott Sophie.
-Öt hülye idióta miatt veszekedtek.Sophie ez ér neked annyit mint Alice barátsága?Mert ha igen akkor menj haza,Alice visszajön velünk-mondtam.
-Ez egyáltalán nem így van!Csak tudod lettek új barátaim is,akiket szeretnék nekik is bemutatni-magyarázta Sophie.
-De ha nem akarják ne erőltesd!-kiabáltam.-Ide figyelj!Vagy kibékülsz vele vagy fordulj sarkon és menj haza!
-Olyan lehetetlenek vagytok!-folytatta.
-Sophie!Vége a barátságunknak felfogod?-kérdezte könnyes szemmel Alice.
-Alice! Semminek sincs vége! Ne sírj kérlek!- ment oda hozzá és szorosan megölelte.
-Khm-köszörülte a torkát Jake.
-Mi van?-néztünk fel rá.
-ÖLELÉS!-kiabálta.
Hatalmas körbe álltunk és megtartottuk a mi kis csoportos ölelkezésünket.Visszamentünk a filmre.Chris és Rich aludtak.ALUDTAK! Vagyis Chris nem.Állítása szerint nézte a filmet.Persze,bele volt merülve a filmbe csukott szemmel!
Én pedig hatalmas érdeklődéssel bámultam a mozivászonra.Jake óvintézkedéseket tett nehogy még egyszer egymásnak essenek a lányok,kibékültek,de sose lehet tudni.Ezért Sophiet leültette Rich mellé,Jake leült Sophie mellé,Alice Jake mellé.Így néztük végig a filmet.Direkt megkérdeztek Chriséket,hogy milyen volt a film.
-Jól nézett ki az a főszereplőnő-vágta rá Chris.
-Nem volt benne női főszereplő-csattant fel Jake.
-Ja az nem ott volt?!
Mikor kiléptünk a moziból elkezdett csörögni a mobilon.A kijelzőn anya neve villogott,biztos azt akarja,hogy hazamenjek.Felvettem és lám!Igazam volt!
-Szia David!Azonnal gyere haza!-hallottam meg a vonal másik végéről anya kétségbeesett hangját.
-Nem szeretnék-tiltakoztam.
-Muszáj otthon lenned.Haza kell jönnöd-hallatszott a hangján,hogy valami történt.
-Na jó!Nem kell ennyire aggódni!Pár óra és otthon vagyok!
-Srácok taxival el megyek Chrisékhez,anya hívott,nagyon zaklatott volt,haza kell mennem!-magyaráztam.
-A francba- biggyesztette le ajkait Alice.
-Anya majdnem sírt.
-Menj,már-szólt rám Chris.
-Akkor sziasztok!-gyorsan fogtam egy taxit és siettem is.
Gyorsan behánytam a táskámba a cuccaim és szinte hajtottam a kocsimmal.Talán mázlim volt, mert sehol sem voltak dugók.Rendőrök sem szóval a jogsim megmarad.Leparkoltam a házunk előtt és rohantam be a szüleimhez.Az asztalnál ültek és csöndben beszélgettek és a hangulat elég nyomott volt.
-Sziasztok- köszöntem a megszokottnál komolyabb hangnemben.
-David ülj le-szólalt meg anya.
-Mi ez a síri hangulat?-kérdeztem.
-Emlékszel Janett nénikédre?-kérdezte apa.
-Aki Londonban él?Persze- bólintottam.
-London mellett-helyesbített anya.
-Meghalt-bökte ki apa.
-Tessék? Hogyan?-ugrottam fel a székről.
-Hozzánk fog kerülni a lánya,mert mi vagyunk az egyetlen élő rokonai-magyarázta apa.
-Katie a lakásban van?Hol van?-könnyes lett a szemem.
-A vendégszobában- mutatott apa a szoba irányába.-De hagyd őt,alszik.
-Hogy történt?
-Autóbaleset-sóhajtott anyu.
-Mindenki ebben fog meghalni?-csaptam ököllel az asztalra.
-Kate aggódott,hogy hajtasz a kocsiddal,legalább most vigyázz magadra-mondta anya.
Bólintottam.Csak az az egyetlen bökkenő,hogy nem tudok óvatosan vezetni.Meg kell tanulnom.
-Apa én ezt nem értem.Janett..-beszéltem,amikor felnéztem megpillantottam,hogy Katie közelít a konyha felé.
Felugrottam,odarohantam hozzá és megöleltem.Szerintem furcsállta a reakciómat,pár másodperc után,azonban viszonozta a megnyilvánulásomat.
-Hogy vagy?Annyira sajnálom,ami történt-beszéltem,és végig Katie arcát figyeltem.
-Voltam már jobban is-motyogta.
-Régen találkoztunk.Nem beszélgetünk egy kicsit?-kérdeztem,de fel voltam készülve arra,hogy elutasít,de meglepő módon bólintott.
-Menjünk be a vendégszobába-mondta.
-Szobádba-szólt oda apa.
-Oda-suttogta,szegény,biztos nagyon furcsa neki.
Leültünk az ágyra és néztük a plafont.
-Figyu,holnap nem veszünk pár cuccot hogy olyan Katiessé tegyük a szobát?-vetettem fel ötletem.
-Felőlem-vont vállat.
-Nincs közös témánk mert idősebb vagyok és évek óta nem láttuk egymást,de próbáljunk meg kommunikálni-beszéltem.
-Jól kijövök az idősebbekkel is,meg tudod 2-3 év számomra semmi- válaszolta.
-Katie,én sajnálom az elszalasztott éveket,sajnálom azt is ami anyukáddal történt-beszéltem,Katie pedig megölelt.
-Ne szokj hozzá rendben?!Csak most ilyen kedvemben vagyok-rám villantott egy aprócska kis mosolyt.
-Te mosolyogsz?-kérdeztem.
-Nem-rázta meg a fejét,inkább ennyiben hagytam,nincs a kapcsolatunk olyan szinten,hogy piszkáljam és olyan állapotban sincs.
-És mit szoktál a szabadidődben csinálni?Én egy lúzer vagyok!Ki az aki ilyeneket kérdez a saját rokonától?!
-Á csak Te!-veregetett vállba.-Mellesleg táncolok.
-Figyelj oda kivel beszélsz!
-Egy lúzerrel-mondta.
-Nem megyünk egyet sétálni?Bristol bemutató túra?-kérdeztem.
-Neked nincsenek barátaid?-kérdezte miközben felkelt az ágyról.
-De,de vannak. Csak tudod őket most Londonban hagytam-vontam vállat.
-Ja-bólintott.-És ömm,te mivel töltöd a szabadidőd?
-Hát!Tudod eddig azzal töltöttem,hogy Sophie-t tettem tönkre,de mivel ők elköltöztek,ezért anyáékat boldogítom-nevettem.
-Szegények,és most már engem is-bökött oldalba.
-Talán,de lehet,hogy te bírni fogod a kiképzést.
-Eddig a legjobb barátnőm bátyja próbált tönkretenni.Inkább ő lett idegroncs.
-Ajjaj,akkor gondban vagyok-vakartam meg a tarkómat.
-Kímélni foglak nyugi.
-De én téged nem-vontam vállat-akkor csapok le,mikor nem is számítasz rám-kacsintottam.
-Várom-morogta és a elindult ki a szobából.
-Rosszabb vagyok,mint amilyennek látszom!-kiáltottam utána.
Miközben sétáltunk nem nagyon beszélt.
-Elviszlek a kedvenc kávézómba-mondtam.
-Na jó legyen-sóhajtott.-Legalább az egy Starbucks?
-Nem!-vigyorogtam rá.-Attól ez sokkal jobb.
A kávézóba érve leültünk a megszokott helyemre.Andrew pedig jött felvenni a rendelést.
-Ki ez a srác?-kérdezte Kate.
-Andrew a pincér-válaszoltam.
-Hasonlít Ryanre-súgta.
-Kire?-néztem rá.
-Tánctárs,jó barát-magyarázta.
-Sziasztok!Óh ki ez a helyes lány veled David?-vigyorgott Andrew,fuj de agyon verném.
-Katie vagyok-nyújtott kezet.
-Mellesleg Andrew ez a helyes lány az unokatestvérem-néztem szúrós tekintettel a nőcsábász barátunkra.
-És miért sírtál?-érdeklődött tovább.
-Neked ahhoz semmi közöd-motyogta Katie,aztán elkezdett sírni.
-Most mi rosszat mondtam?-nézett rám ijedten.
-Kuss!Van valaki hátul az asztalnál?-kérdeztem,miközben megöleltem Katiet.
-Szerintem nincs.Várjatok megnézem-és el is tűnt.
-Katie,ne sírj-simogattam a hátát.
-Én,én nem sírok-válaszolt szipogva.
-Nincs ott senki-tért vissza Andrew.
-Hozz egy capuccinot és egy kávét-mondtam és Katie vállát átkaroltam így indultunk el hátra.
-Aranyos srác- mondta az én drága uncsitesóm.
-Ja,-morogtam.
-Nyugi,viccelek-válaszolta szipogva.
-Ne sírj!
-Honnan tudtad,hogy cappucinót szoktam inni?És izé köszönöm,hogy itt vagy nekem.
-Pedig nagyon szar vigasztaló vagyok-motyogtam,Katie szorosan átölelt.
-Nekem elég,hogy nem vagyok egyedül.
Pár órát elidőztünk a kávézóban,teljesen megnyugodott.És egy csomó mindent megtudtam róla.Például, hogy kiskora óta táncol,utálja a paradicsom levest.Ja és,hogy nem utál engem,micsoda meglepetés.
-Most akkor te mesélj magadról-nézett rám.
-Nincs barátnőm.
-Milyen meglepő-bökött vállba.
-Nem tudom mit mondjak.Mit akarsz még tudni rólam?
-Hát,hogy mit kerestél Londonban?Miért pont ez a kedvenc helyed?Bármit!
-Londonban lakik a legjobb barátom. Nem tudom mi lenne velem Chris nélkül,de tényleg.Fél mondatokból megértem őt.Ez a kávézó meg közös hely,ennek tetejébe még hangulatos is.
-Akkor neked ő olyan,mint nekem ALexa.Nem bírnám ki nélküle.
-És a másik három legjobb barátom is ott volt Londonban,nagyon fontosak és nagyon szeretem őket,de valahogy nem ugyanolyanok,mint Chris.
-Pont mint nekem Ben,Nate és Alyson.
-Azért vannak bennünk közös dolgok-mosolyogtam rá.
-Merre akarsz menni?-kérdezte.
-Haza kellene,mert vacsoraidő-mondtam.
-Most?De még olyan korán van!-nyafogott.
-Holnap elviszlek vásárolni.Feldobni a szobádat,mert szerintem lehangoló az az egy ágy és egy szekrény,fehér fallal.És bemutatom a várost.De anyáék aggódnak,mivel mi utáltuk egymást eddig-magyaráztam.
-Egész komoly férfi lettél-bokszolt vállba.
-Ezt meg csak most gondolod így-vigyorogtam rá.
-Hát remélem ilyen is maradsz-mondta.
-Majd Londonban-mosolyogtam.
-Mehetek veled Londonba?Elvállalsz?-kérdezte.
-Még jó, hogy el!-amikor ezt kimondtam a nyakamba ugrott és egy puszit nyomott az arcomra.-Imádlak David!
-Ilyet se mondtak még nekem-nevettem.
-Ne is szokj hozzá!

Fizettünk és elindultunk haza.Mikor beléptünk az ajtón,anya már kiabált is a konyhából.
-Végre!VACSORAIDŐ!
-Én mondtam-mosolyogtam Katiere.
-Anyukád olyan aranyos-próbált mosolyogni,de ne ment neki.
-Tudom. Mit eszünk?-ordibáltam vissza.
-Szóval ti így kommunikáltok.
-Majd megszokod-mosolyogtam.
-De ugye Londonban halkabbak vagytok?-láttam rajta, hogy picit megijedt.
-Igen Lily nem akarja,hogy ott is ujjal mutogassanak ránk-magyaráztam.
-Itt ujjal mutogatnak rátok?-kérdezte kikerekedett szemekkel.
-Jaj nem!Már megszoktak minket,Tudod,megszoksz vagy megszöksz alapon vagyunk a szomszédokkal-feletem.
-Volt aki miattatok elköltözött?
-Morganék-mosolyogtam,Kate meg jól hátba vágott.
-Ti éltek-kapott anya a szájához.
-Persze.Miért mit hittél?Hogy megeszem?-viccelődtem.
-Autó elé lököd-folytatta.
-Ez nem vicces-nézett ránk Katie,pár könnycsepp csillogott a szemében.
-Bocsi,elnézést-öleltem meg.
-Semmi gond-sóhajtotta.
Leültünk vacsorázni,Katie szemmel láthatóan jól érezte magát velünk,de nem nagyon mosolygott.Senki nem várja el tőle.