2014. július 28., hétfő

47.fejezet:Vásárlás



Mivel teljesen kiment a fejemből Ben és az ő szülinapja addig zaklattam Niallt, amíg el nem jött velem ajándékot keresni. Mindketten elég kialvatlanok voltunk, és én ennek a tetejébe még hisztis is voltam. Mégis mit veszek én Bennek? Egyszerűen semmit sem találtam, ami egy picit is jó lett volna. Niall már az elején kijelentette, hogy neki fogalma sincs róla, hogy ez a srác minek örülne, szóval nem erőlteti az agyát. Nagy segítség. Ő inkább a tartóm volt. Mindent ami tetszett a kezébe adtam, hogy fogja meg amíg keresgélek. Amikor végeztem Niall úgy nézett ki mint egy fogas és egy szekrény keveréke. Egyszerűen csodálatos volt.
-A plüssmacit mindenképpen tegyük vissza! És az övet is vedd már ki a nyakamból, mert megfulladok- nyöszörgött.
-Jaj oké- nevettem, de előtte gyorsan lefényképeztem.
-Sophie, legalább most ne az Instagramodra gondolj- úgy sajnáltam már szegénykémet, nagyon kínlódott. - Most már egy órára szépen bejössz a házunkba.
-De Niall- akadékoskodtam, igazából dolgom nem volt, időm volt bőven a buliig, otthon senkinek sem hiányoznék, mert mindenki élőhalott.
-Semmi de- mosolygott.
-És a fiúk?- kérdeztem ijedten. Ma valahogy nincs idegzetem hozzájuk.
-Nincsenek otthon- vágta rá rögtön, ebből tudtam, hogy kamuzik.
-Nem hiszek neked- löktem vállba.
-Sophie, most megbökött a képkeret oldala- nyöszörgött.
-Ne haragudj- nyomtam egy puszit az arcára.
-Inkább rakjuk már vissza, amit ne- szólt rám.- Mondjuk a képkeret mehet vissza.
-Hát jó- a végén szinte semmi sem maradt a kezében.
A tökéletes ajándék is meglett és már mentünk is hozzájuk.A bejárati ajtón belépve szokásos kép fogadott. Minden szanaszét a fiúk pedig a TV előtt hülyülnek.
-Azt mondtad, nincsenek otthon- néztem rá szigorúan.
-De ha azt mondom, hogy itthon vannak, akkor kitalálsz valamit- mondta, és ezzel nagyon beletrafált az igazságba.- És én szerettem volna veled tölteni egy kis időt.
-Én is veled- sóhajtottam-, de kettesben nem hatosban-mutattam körbe a szobában.
-Engem az sem érdekel, hogy itt vannak- mosolygott rám.
-Sziaszok! Nézzük a tévét, ne itt cseverésszetek- hallottam egy bunkón csengő hangot, valószínűleg Zayn volt.
-Pedig én itt akarok beszélgetni- ezzel fogtam magam és leültem a földre.
-Majd megnézem az ismétlést, úgy is csak engem érdekelt- ezzel Zayn kikapcsolta a tévét.
-Szuper- nevettem.
-Te nem mész ma Ben bulijára?- kérdezte Harry felvont szemöldökkel.
-Majd este. Ti nem jöttök?- kérdeztem, amire felnevetettek.
-Nem, valószínűleg Katiék nem akarták, hogy tönkretegyük- nevetett Zayn.- Azt akarják, hogy örüljön, ha mi ott lennénk, sírna.
-Igazatok van- bólintottam rá.
-Mindig- vigyorgott Louis.- És meddig szándékozol itt tartózkodni? Egy óra múlva meccs kezdődik, útban vagy- nem értem, hogy most miért ilyen goromba velem.
-Sokáig itt leszek- vontam vállat.
-Szuper, hozok kaját- ezzel felállt és kiment a nappaliból.
-Szerintem segítek neki- utána siettem.-Neked meg mi bajod van?- támaszkodtam a konyhapultnak.
-Semmi- forgatta a szemét. -Menj Niallhez! Most!
-Velem te így nem beszélhetsz- mentem közelebb hozzá.
-Már megtettem- vigyorgott rám.
-Mi bajod van?- kérdeztem.
-Ami mindig- válaszolta keserűen.
-Elárulod, vagy barkóbázzak?- ráncoltam a homlokom.
-Tök jó volt nézni titeket este Niallel- hátat fordított és a hűtőben turkált.
-Már megint itt kötöttünk ki?- kérdeztem.
-Még mindig- sóhajtott.
-Ő a barátom és ezzel szerintem minden meg is van magyarázva.
-Azt is tudom- próbált egy mosolyt magára erőltetni.- És örülök nektek.
-Látom mennyire- nevettem fel keserűen.
-Nagyon- mosolygott- örülök neki, hogy Niall boldog, de tényleg.
-De nem úgy nézel ki- mondtam.
-De tényleg, csak ennyi bajom volt, de a barátság fontosabb- mosolygott.
-Oké, te egy fura srác vagy- nevettem- előbb még zavart, most meg boldog vagy. Bajok vannak.
-Nem nincsenek- suttogta.
Visszavonultunk a többiekhez, akik valami nagyon komoly témáról vitatkoztak.
-Sophie ugye, hogy a Másnaposok sokkal jobb, mint a Nagyfiúk?!- támadott le Harry.
-Igen-válaszoltam.
-Mondtam- tapsolt Zayn.
-Te áruló- csattant fel Liam.
-Ne haragudjatok- nevettem.
-Sophie- puffogott Niall.
-Jaj na ne már- forgattam a szemeim-, ezek csak hülye filmek.
Niall csúnyán nézett rám, de tudtam mivel lehet kiengesztelni, gyorsan hozzábújtam és megcsókoltam.
-Menjetek szobára- vágott hozzám egy párnát Harry.
-Fogd be Styles- dobtam vissza és ezzel a lépésemmel el is kezdődött egy kisebb párnacsata.
Párnacsatáztunk, beszélgettünk, és végül jól sült el ez a délután. Elszámoltam az időt, és alig maradt valamennyi a buliig.
Fejvesztve rohantam haza, mert még azt sem tudtam, hogy mit veszek fel.Katie már készen volt és Chrissel és Daviddel már elindultak, de közben még volt idejük felvilágosítani, hogy ők miért is jönnek. Davidet Alyson miatt hívták meg és Christ Lexi miatt.Gyorsan felfutottam a szobámba felvettem a ruhám emberfeletti sebességgel kisminkeltem magam és kész voltam.Könyörögtem anyának, hogy vigyen el, mert el fogok késni a buliról.Hála a jó lelkének beült az autóba és elvitt.Ben bulija nagyon jól sikerült, és le a kalappal Katiék szervezésének.Természetesen alkoholból sem volt hiány, de azon meg sem lepődtem. Másnap délutánig aludtam, maradt fél napon kipihenni magam és készülni másnapra. Imádom. Soha többet ilyen partira.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése