14.fejezet:Rég nem látott rokon

Most egy kicsit hanyagoljuk Sophiet,egy darabig David szemszögű részeket fogunk írni.Muszáj lesz elviselnetek David gondolatmenetelét.Betekintést nyertek David gondolkozásába.

Üdv:Amy és Liza♥:)!

ui.:Mától két szálon fut a történet:You Only Live Once
Bocsi,hogy késett a rész,csak a javítás az én feladatom volt és mondjuk úgy,hogy nem volt erőm.:)(Amy)

Dúdolásra ébredtem,kerestem a hang forrását,de elég lett volna csak oldalra fordjtani a fejem.Chris feküdt az ágyamon.
-Jó reggelt-köszöntem neki.
-Hanry hívott,aggódtak,hogy épségben ide értél-e.
-Nem bíznak a vezetési stílusomban úgy érzem.
-Megértem őket.
-Ennyire azért nem vagyok rossz!
-Nem,persze-nevetett Chris,én meg belebokszoltam a vállába.
-Mi bajod volt tegnap?Látszik,hogy Lilyvel van köztetek egy kis feszültség.
-Ez csak ilyen szokásos anya fia cucc tudod!-nevetett.-Anya teszi a megjegyzéseket,hogy lépjek tovább.Keressek ÚJ barátokat.De az én barátaim itt vannak az emeleten.
-Ne törődj vele!Itt vagyunk mi neked haver!
Megöleltük egymást.Az emberek ezt inkább melegek szerelmi kapcsolatának néznék,mint két barátnak.Csak az az egyetlen gond, hogy minket nem érdekelnek ezek a beszólások.
-Bele kell kötnöm Sophieba-mondtam és kiugrottam az gyamból.
-Te az én Sophiemról beszélsz?
-Miért?Ismersz másikat is?
-Nem,de hagyd a húgomat.
-Úgy ismersz te engem,mint aki kihagy egy reggelt?Mikor idegesítsem,ha nem reggel,amikor álmos és még nem ivott kávét?
-Egy hétig 5 fiúval lakott együtt.Szerintem már nem tudod csesztetni.
-Én kit nem készítek ki öt perc alatt?
-Ez költői kérdés?Vagy komolyan válaszoljak?
-Inkább ne!De megyek mert szerintem már főzi azt a kávét.
-Menj is-vágott hátba.
-Te kötekedsz?
-Menj már mert kortyolgassa a kávét.
-Ó a francba-gyorsan lefutottam a konyhába,de Sophie nem volt sehol.
De nemcsak Sophie nem volt sehol,hanem senki.Elkezdtem reggelit csinálni.Gyorsan beraktam a kenyereket a pirítóba,főztem kávét és leültem az asztalhoz.Először Alice lépett be a konyhába,haja kócos volt és szemei alatt hatalmas karikák.
-Kávé!-nyöszörögte.
-A pulton-mutattam oda.-Veled meg mi történt?
-Jake történt!Tudod te,hogy milyen hangosan horkol?Még hozzám is áthallatszott!
-Én nem hallottam pedig hozzám közelebb van a szobája.Alice még mindig nem tudsz hazudni.Nos?
-Fogd be!
-Én aztán nem!Na szóval!Miért nem tudtál aludni?-nyaggattam.
-Nem tudom,vérfarkas vagyok és a holdat néztem éjjel-vigyorgott rám.
-Hahaha,nagyon vicces ma valaki!-nevettem.
Ezt követően megjelent az ajtóban Sophie és Chris is.És Lily már a dolgozószobájából jött.Ez mindig dolgozik?
-Reggelt-köszöntöttek.
-Nektek is-mosolyogtam rájuk.
Mikor Lily észrevette a megkent pirítósokat mosolyogva körbe nézett.
-Melyiktek csinálta?
-Én.
-Van még jövőd-nevetett rám.
-Végre valaki észrevette!-válaszoltam kicsit hangosabban.
A hiányzó láncszemek és csatlakoztak hozzánk.Rich nagyon fitt volt,csak egy kicsit tőle szokatlan módon össze-vissza állt a haja.Jake meg alig látott.Majdnem mellé ült a széknek,amit Alice hangos nevetéssel nyugtázott.
-Haha-varázsolt egy műmosolyt az arcára,ez minden volt csak műmosoly nem.
Én inkább vicsorgásnak nevezném,de nem akarom megbántani vele.Vagy mégis?Á nem. Nem ér meg egy pirítóst az arcomban.
-Tudom,hogy nem erősségetek reggel a gondolkozás,meg amúgy soha,de van programotok mára?-kérdezte Lily.
-Nekem nincs-vágtam rá azonnal,a többiek is csak rázták a fejüket.
Sophie volt az egyetlen,aki este hétre otthon akart lenni, nem tudom, hogy miért.Talán akkor kezd a szappanoperája.
-Sophie mi lesz este hétkor?
-Hmm?Ja nekem?Laptop közelben kell lennem.A fiúk csak akkor érnek rá-magyarázta.
-Ez esetben eset moziba megyünk-mondta Chris-Sophieval.
-Ezt felejtsd el!Esetleg csak akkor ha 7-re vége van,mert ha nem,akkor inkább maradok-szólt rá bátyjára.
-Sophie egyszer vagyunk itt te meg akkor is azokkal a melegekkel lógsz és ez gáz-állt fel Alice és kiment a konyhából.
-Alice!Ne már!Azt akarom,hogy megismerjétek őket!Nagyon aranyos srácok!Ugye Chris?
-Nincs tőlük hányingerem tényleg-szólalt meg Chris komolyan,de alig bírta visszatartani a nevetést.
-David legalább te!
-Bocsi Sophie!Moziba megyünk!
-Ez szuper! Leszavaztatok!
Délelőtt az úgy telt,hogy a lányok háborúztak.Mi négyen fiúk pedig ilyen lazán pár doboz sör társaságában kifeküdtünk a medence mellé.Olyan volt,mint minden nyáron minden egyes hétvégéje.Minden héten legalább kétszer eljátszottuk ugyanezt,csak egyik héten egyik nap én tartottam,másik nap David.Aztán a következő hétvégén pedig vagy Jake és Rich.Most pedig ha együtt akarunk lenni,akkor órákat kell utaznunk.Vagyis nekem nem kellene,én akarok mindenáron a legjobb barátommal lenni.Csak anyuéknak nem tetszik az ötlet.Talán Sophie lelki épsége miatt aggódnak.
Jake szokásos témája az volt,hogy milyen már Alice haja.És hogy ha minden nő ilyen mint Sophie és Alice akkor ő inkább meleg lesz.Ha pedig ő meleg lesz,akkor én többé hozzá sem szólok.Rich valami helyes lányról áradozott akit a múltkor látott a kávézóban.
-Ugye te nem Janeről beszélsz?-kérdezte ijedten Chris.
-Nem!Meg vagy őrülve?-nézett Rich,eléggé felháborodott.
-Helyes lány,helyes lány.Ki tudta?!-motyogta Chris.
-Jane nem helyes-kiabáltam.
-Jó, jó relax van haver!-csitított le minket Jake.-Senki sem beszélt Jane-ről.
A fiúkkal még egy jó órát beszélgettünk,amíg az összes sör el nem fogyott.Chris felrohant az emeletre a lányokhoz.Remélem, hogy nem eszik őt meg.Húsz perc múlva a lányok útra készen jöttek le.Szóltak,hogy mi is öltözzünk,mert megyünk moziba.Szóval Sophie mégis beadta a derekát.Szuper!De csak egy délutáni vetítésre.El kellene lopnom a laptopját.
Chris hátba vágott.
-Ne ilyen feltűnően gondolkozz azon,hogy ellopod a laptopját
-Mi? Te a fejembe látsz?-néztem rá ledöbbenten.
-Nem!Csak én is arra gondoltam- kacsintott.
-Halljátok lopjuk el a laptopját-motyogta Rich.
-Ez most komoly?-néztem körbe a társaságon.
-Az lenne a legjobb,ha nem tudna a laptopja közelébe kerülni.
Tök jó,hogy az egész emelet a miénk és összenyílnak a szobáink és mindent meg tudunk beszélni a srácokkal anélkül,hogy egy szobába lennénk.Chris szobája van középen.A lányok pedig gyilkolhatják egymást a nappaliban,vagy ott ahol csak akarják.Richnek előjött az idióta énje.Kivett a bőröndjéből három felsőt és külön mindegyikünktől megkérdezte,hogy melyiket vegye fel.
-Rich,nekünk mindegy.A moziba sötét van-szólalt meg Chris.
-Ezért nem lesz soha csajod,mert neked mindig minden mindegy-reagálta le Rich szegény gyerek kijelentését.
-Ez nem igaz!Az mondjuk teljesen nem mindegy,hogy ki lakik a házunkban,vagy,hogy mit eszek.-Bizonygatta Chris.
-Például Rich is itt van-szólalt meg Jake.
-TE a legjobb barátom vagy-Csattant fel Rich.
-Hé!Én nem is rátok céloztam!-kiáltott rájuk Chris.
-Akkor Sophiera vagy Alicera?-néztem rá meglepetten.-Esetleg rám?
-Menjünk mert egyedül mennek el a csajok.Mellesleg One Direction buzik-állt fel Chris és lementünk a lányokhoz.
-Neki sincs ma jó kedve-sóhajtottam.
A moziban ötször összevesztünk azon,hogy mit nézzünk meg.Végül az egyik akciófilm mellett döntöttünk.Vettünk popcornt és kólát.Alicet és Sophiet egymás mellé ültettük le.Talán hajlandóak lesznek kibékülni.Aha,azt hittük.A lányok a film közepén felugrottak a székükből és elkezdték dobálni egymást popcornnal és ennek a tetejébe még kiabálni is volt erejük.A mögöttünk ülő férfi odament hozzájuk és szépen kitessékelte őket a moziból.Én azért nem szóltam bele mert most annyira érdekes volt a film.Chris is így gondolta és kinek kellett kimenni békíteni?Nekem meg Jakenak.Valakit meg fogok verni.Talán Richet! Ő nem volt hajlandó felállni! Pedig már majdnem elaludt a filmen.Szerintem Alice is szőke valahol a vörös hajzuhatag alatt.Ő az érettebb.Hogy juthatott eszébe,hogy kiabál a moziba?!Valahogy ezt nem tudom megérteni.Jake és én kimentünk a a lányokhoz akik majdnem megtépték egymást.Jake Alicet ráncigálta le Sophieról,én meg feldobtam a vállamra Sophiet és kivittem a moziból.Jake kitaszigálta Alicet a moziból.
-Na itt ordítozzatok,ha már miattatok nem látom a filmet!Kamatostul visszafizetik a mozijegy árát-kiabálta Jake.
-Én nem fizetek vissza semmit sem!-ordibált vissza Alice.
-Én sem!-csatlakozott Sophie.
-Visszafogjátok fizetni-csatlakoztam én is.-Szánalmasok vagytok!!!
-Ez nem igaz!-tiltakozott Sophie.
-Öt hülye idióta miatt veszekedtek.Sophie ez ér neked annyit mint Alice barátsága?Mert ha igen akkor menj haza,Alice visszajön velünk-mondtam.
-Ez egyáltalán nem így van!Csak tudod lettek új barátaim is,akiket szeretnék nekik is bemutatni-magyarázta Sophie.
-De ha nem akarják ne erőltesd!-kiabáltam.-Ide figyelj!Vagy kibékülsz vele vagy fordulj sarkon és menj haza!
-Olyan lehetetlenek vagytok!-folytatta.
-Sophie!Vége a barátságunknak felfogod?-kérdezte könnyes szemmel Alice.
-Alice! Semminek sincs vége! Ne sírj kérlek!- ment oda hozzá és szorosan megölelte.
-Khm-köszörülte a torkát Jake.
-Mi van?-néztünk fel rá.
-ÖLELÉS!-kiabálta.
Hatalmas körbe álltunk és megtartottuk a mi kis csoportos ölelkezésünket.Visszamentünk a filmre.Chris és Rich aludtak.ALUDTAK! Vagyis Chris nem.Állítása szerint nézte a filmet.Persze,bele volt merülve a filmbe csukott szemmel!
Én pedig hatalmas érdeklődéssel bámultam a mozivászonra.Jake óvintézkedéseket tett nehogy még egyszer egymásnak essenek a lányok,kibékültek,de sose lehet tudni.Ezért Sophiet leültette Rich mellé,Jake leült Sophie mellé,Alice Jake mellé.Így néztük végig a filmet.Direkt megkérdeztek Chriséket,hogy milyen volt a film.
-Jól nézett ki az a főszereplőnő-vágta rá Chris.
-Nem volt benne női főszereplő-csattant fel Jake.
-Ja az nem ott volt?!
Mikor kiléptünk a moziból elkezdett csörögni a mobilon.A kijelzőn anya neve villogott,biztos azt akarja,hogy hazamenjek.Felvettem és lám!Igazam volt!
-Szia David!Azonnal gyere haza!-hallottam meg a vonal másik végéről anya kétségbeesett hangját.
-Nem szeretnék-tiltakoztam.
-Muszáj otthon lenned.Haza kell jönnöd-hallatszott a hangján,hogy valami történt.
-Na jó!Nem kell ennyire aggódni!Pár óra és otthon vagyok!
-Srácok taxival el megyek Chrisékhez,anya hívott,nagyon zaklatott volt,haza kell mennem!-magyaráztam.
-A francba- biggyesztette le ajkait Alice.
-Anya majdnem sírt.
-Menj,már-szólt rám Chris.
-Akkor sziasztok!-gyorsan fogtam egy taxit és siettem is.
Gyorsan behánytam a táskámba a cuccaim és szinte hajtottam a kocsimmal.Talán mázlim volt, mert sehol sem voltak dugók.Rendőrök sem szóval a jogsim megmarad.Leparkoltam a házunk előtt és rohantam be a szüleimhez.Az asztalnál ültek és csöndben beszélgettek és a hangulat elég nyomott volt.
-Sziasztok- köszöntem a megszokottnál komolyabb hangnemben.
-David ülj le-szólalt meg anya.
-Mi ez a síri hangulat?-kérdeztem.
-Emlékszel Janett nénikédre?-kérdezte apa.
-Aki Londonban él?Persze- bólintottam.
-London mellett-helyesbített anya.
-Meghalt-bökte ki apa.
-Tessék? Hogyan?-ugrottam fel a székről.
-Hozzánk fog kerülni a lánya,mert mi vagyunk az egyetlen élő rokonai-magyarázta apa.
-Katie a lakásban van?Hol van?-könnyes lett a szemem.
-A vendégszobában- mutatott apa a szoba irányába.-De hagyd őt,alszik.
-Hogy történt?
-Autóbaleset-sóhajtott anyu.
-Mindenki ebben fog meghalni?-csaptam ököllel az asztalra.
-Kate aggódott,hogy hajtasz a kocsiddal,legalább most vigyázz magadra-mondta anya.
Bólintottam.Csak az az egyetlen bökkenő,hogy nem tudok óvatosan vezetni.Meg kell tanulnom.
-Apa én ezt nem értem.Janett..-beszéltem,amikor felnéztem megpillantottam,hogy Katie közelít a konyha felé.
Felugrottam,odarohantam hozzá és megöleltem.Szerintem furcsállta a reakciómat,pár másodperc után,azonban viszonozta a megnyilvánulásomat.
-Hogy vagy?Annyira sajnálom,ami történt-beszéltem,és végig Katie arcát figyeltem.
-Voltam már jobban is-motyogta.
-Régen találkoztunk.Nem beszélgetünk egy kicsit?-kérdeztem,de fel voltam készülve arra,hogy elutasít,de meglepő módon bólintott.
-Menjünk be a vendégszobába-mondta.
-Szobádba-szólt oda apa.
-Oda-suttogta,szegény,biztos nagyon furcsa neki.
Leültünk az ágyra és néztük a plafont.
-Figyu,holnap nem veszünk pár cuccot hogy olyan Katiessé tegyük a szobát?-vetettem fel ötletem.
-Felőlem-vont vállat.
-Nincs közös témánk mert idősebb vagyok és évek óta nem láttuk egymást,de próbáljunk meg kommunikálni-beszéltem.
-Jól kijövök az idősebbekkel is,meg tudod 2-3 év számomra semmi- válaszolta.
-Katie,én sajnálom az elszalasztott éveket,sajnálom azt is ami anyukáddal történt-beszéltem,Katie pedig megölelt.
-Ne szokj hozzá rendben?!Csak most ilyen kedvemben vagyok-rám villantott egy aprócska kis mosolyt.
-Te mosolyogsz?-kérdeztem.
-Nem-rázta meg a fejét,inkább ennyiben hagytam,nincs a kapcsolatunk olyan szinten,hogy piszkáljam és olyan állapotban sincs.
-És mit szoktál a szabadidődben csinálni?Én egy lúzer vagyok!Ki az aki ilyeneket kérdez a saját rokonától?!
-Á csak Te!-veregetett vállba.-Mellesleg táncolok.
-Figyelj oda kivel beszélsz!
-Egy lúzerrel-mondta.
-Nem megyünk egyet sétálni?Bristol bemutató túra?-kérdeztem.
-Neked nincsenek barátaid?-kérdezte miközben felkelt az ágyról.
-De,de vannak. Csak tudod őket most Londonban hagytam-vontam vállat.
-Ja-bólintott.-És ömm,te mivel töltöd a szabadidőd?
-Hát!Tudod eddig azzal töltöttem,hogy Sophie-t tettem tönkre,de mivel ők elköltöztek,ezért anyáékat boldogítom-nevettem.
-Szegények,és most már engem is-bökött oldalba.
-Talán,de lehet,hogy te bírni fogod a kiképzést.
-Eddig a legjobb barátnőm bátyja próbált tönkretenni.Inkább ő lett idegroncs.
-Ajjaj,akkor gondban vagyok-vakartam meg a tarkómat.
-Kímélni foglak nyugi.
-De én téged nem-vontam vállat-akkor csapok le,mikor nem is számítasz rám-kacsintottam.
-Várom-morogta és a elindult ki a szobából.
-Rosszabb vagyok,mint amilyennek látszom!-kiáltottam utána.
Miközben sétáltunk nem nagyon beszélt.
-Elviszlek a kedvenc kávézómba-mondtam.
-Na jó legyen-sóhajtott.-Legalább az egy Starbucks?
-Nem!-vigyorogtam rá.-Attól ez sokkal jobb.
A kávézóba érve leültünk a megszokott helyemre.Andrew pedig jött felvenni a rendelést.
-Ki ez a srác?-kérdezte Kate.
-Andrew a pincér-válaszoltam.
-Hasonlít Ryanre-súgta.
-Kire?-néztem rá.
-Tánctárs,jó barát-magyarázta.
-Sziasztok!Óh ki ez a helyes lány veled David?-vigyorgott Andrew,fuj de agyon verném.
-Katie vagyok-nyújtott kezet.
-Mellesleg Andrew ez a helyes lány az unokatestvérem-néztem szúrós tekintettel a nőcsábász barátunkra.
-És miért sírtál?-érdeklődött tovább.
-Neked ahhoz semmi közöd-motyogta Katie,aztán elkezdett sírni.
-Most mi rosszat mondtam?-nézett rám ijedten.
-Kuss!Van valaki hátul az asztalnál?-kérdeztem,miközben megöleltem Katiet.
-Szerintem nincs.Várjatok megnézem-és el is tűnt.
-Katie,ne sírj-simogattam a hátát.
-Én,én nem sírok-válaszolt szipogva.
-Nincs ott senki-tért vissza Andrew.
-Hozz egy capuccinot és egy kávét-mondtam és Katie vállát átkaroltam így indultunk el hátra.
-Aranyos srác- mondta az én drága uncsitesóm.
-Ja,-morogtam.
-Nyugi,viccelek-válaszolta szipogva.
-Ne sírj!
-Honnan tudtad,hogy cappucinót szoktam inni?És izé köszönöm,hogy itt vagy nekem.
-Pedig nagyon szar vigasztaló vagyok-motyogtam,Katie szorosan átölelt.
-Nekem elég,hogy nem vagyok egyedül.
Pár órát elidőztünk a kávézóban,teljesen megnyugodott.És egy csomó mindent megtudtam róla.Például, hogy kiskora óta táncol,utálja a paradicsom levest.Ja és,hogy nem utál engem,micsoda meglepetés.
-Most akkor te mesélj magadról-nézett rám.
-Nincs barátnőm.
-Milyen meglepő-bökött vállba.
-Nem tudom mit mondjak.Mit akarsz még tudni rólam?
-Hát,hogy mit kerestél Londonban?Miért pont ez a kedvenc helyed?Bármit!
-Londonban lakik a legjobb barátom. Nem tudom mi lenne velem Chris nélkül,de tényleg.Fél mondatokból megértem őt.Ez a kávézó meg közös hely,ennek tetejébe még hangulatos is.
-Akkor neked ő olyan,mint nekem ALexa.Nem bírnám ki nélküle.
-És a másik három legjobb barátom is ott volt Londonban,nagyon fontosak és nagyon szeretem őket,de valahogy nem ugyanolyanok,mint Chris.
-Pont mint nekem Ben,Nate és Alyson.
-Azért vannak bennünk közös dolgok-mosolyogtam rá.
-Merre akarsz menni?-kérdezte.
-Haza kellene,mert vacsoraidő-mondtam.
-Most?De még olyan korán van!-nyafogott.
-Holnap elviszlek vásárolni.Feldobni a szobádat,mert szerintem lehangoló az az egy ágy és egy szekrény,fehér fallal.És bemutatom a várost.De anyáék aggódnak,mivel mi utáltuk egymást eddig-magyaráztam.
-Egész komoly férfi lettél-bokszolt vállba.
-Ezt meg csak most gondolod így-vigyorogtam rá.
-Hát remélem ilyen is maradsz-mondta.
-Majd Londonban-mosolyogtam.
-Mehetek veled Londonba?Elvállalsz?-kérdezte.
-Még jó, hogy el!-amikor ezt kimondtam a nyakamba ugrott és egy puszit nyomott az arcomra.-Imádlak David!
-Ilyet se mondtak még nekem-nevettem.
-Ne is szokj hozzá!

Fizettünk és elindultunk haza.Mikor beléptünk az ajtón,anya már kiabált is a konyhából.
-Végre!VACSORAIDŐ!
-Én mondtam-mosolyogtam Katiere.
-Anyukád olyan aranyos-próbált mosolyogni,de ne ment neki.
-Tudom. Mit eszünk?-ordibáltam vissza.
-Szóval ti így kommunikáltok.
-Majd megszokod-mosolyogtam.
-De ugye Londonban halkabbak vagytok?-láttam rajta, hogy picit megijedt.
-Igen Lily nem akarja,hogy ott is ujjal mutogassanak ránk-magyaráztam.
-Itt ujjal mutogatnak rátok?-kérdezte kikerekedett szemekkel.
-Jaj nem!Már megszoktak minket,Tudod,megszoksz vagy megszöksz alapon vagyunk a szomszédokkal-feletem.
-Volt aki miattatok elköltözött?
-Morganék-mosolyogtam,Kate meg jól hátba vágott.
-Ti éltek-kapott anya a szájához.
-Persze.Miért mit hittél?Hogy megeszem?-viccelődtem.
-Autó elé lököd-folytatta.
-Ez nem vicces-nézett ránk Katie,pár könnycsepp csillogott a szemében.
-Bocsi,elnézést-öleltem meg.
-Semmi gond-sóhajtotta.
Leültünk vacsorázni,Katie szemmel láthatóan jól érezte magát velünk,de nem nagyon mosolygott.Senki nem várja el tőle.

13.fejezet:Ti itt?

Sziasztok!Ha már azt ígértük,hogy hétvégén rész hát akkor hétvégén rész,még akkor is ha nem!(Amy) Ahogy látjátok Amy nagyon elemében van,büszke vagyok rá!(Liza)

Legközelebbi rész csak akkor ha méltóztattok legalább egy komit írni, most is csak azért hozzuk mert hatalmas hála az új rendszeres olvasónknak:)  Sok puszi és ölelés: Amy és Liza ♥:) 

Reggel magamtól ébredtem fel,a fejem Liam vállán pihent.Felnéztem az arcára,pont akkor ébredt fel.Ijedten egymásra néztünk aztán mindketten az ágyam felé fordultunk ahol Niall békésen aludt.Aztán a lehető legmesszebb húzódtunk egymástól.Ez egy filmbe illő pillanat volt.
-Nem akarok összeveszni a legjobb barátommal-súgta oda.
-Én sem-mosolyogtam.
Kinyújtottam elgémberedett végtagjaimat és csendben odasétáltam Niall-hoz.Elvettem a kis szekrényemről a telefonom és lefényképeztem.Elnevettem magam a kép láttán.Liam odajött mellém és megnézte mit működtem.
-Ki fog nyírni- mondta.
-Nem érdekel-vontam vállat-felébresszem?
-Felőlem.
Leguggoltam és elkezdtem csikizni.Szegénykém annyira megijedt,hogy lefordult az ágyról és ügyesen beverte a könyökét.
-Ezt most miért kellett?-kérdezte mérgesen.
-Csak jól esett- nevettem rá- ha nem állsz neki készülődni,akkor elfogtok késni. Látod! Én csak jót akartam.
Gyorsan felraktam twitterre a Niallről készült képet,szerintem keserves halálom lesz.Pár perc múlva jött is a szobámba a telefonját lobogtatva.
-Morgan! Mit tettél?- kiabált.
-Én semmit-néztem rá komolyan,de alig tudtam visszatartani a nevetést.
-Kegyetlen vagy- mosolygott.
Hirtelen ordításra lettünk figyelmesek.Gyorsan lementünk, mert onnan jött a hang.Louis állt a nappali közepén és ordítozott.Mikor mindenki leért nyugodtan csak annyit mondott: Készülődjetek.
-És ez muszáj volt?- kérdezte idegesen Liam.
-Aha.Idősebb vagyok.Odítozhatok kedvemre-ahogy ezt kijelentette anya tipikus futóruhában jött ki felkontyolt hajjal a dolgozószobából.
-Louis Tomlinson!Azonnal csomagolj össze!-kiabálta.
-De, de most miért kell velem kiabálni?- kérdezte sértődötten.
-Mert idősebb vagyok és nekem szabad- vont vállat anyu.
Mindenki elkezdett nevetni Louis fintorán.
-Anya,te miért nézel ki ilyen...?-kérdezte Chris,de még kereste a szavakat.
-Sportosan-motyogtam.
-Ez az megvan a szó!-kiáltott fel Chris.
-Találtam egy új edzőtermet.Gondoltam kipróbálom-jelentette ki anya mosolyogva.
-És mit kerestél a dolgozóban?- kíváncsiskodott tovább.
-Még át kellett küldenem néhány e-mailt,de már megyek is.Sziasztok srácok!Aztán jók legyetek.-megölelte a őket és elment.
Ezek után mindenki visszavonult a szobájába.Chris és David gondolom TV-t néznek a srácok meg pakolnak. Én pedig lefeküdtem az ágyra és néztem Niall-t,ahogy jobbra-balra futkározik,mint egy mérgezett egér.Miután mindenki összecsomagolt a nappaliban összegyűltünk és ,,könnyes" búcsút vettünk egymástól.Se Louist,se Zaynt,se Harryt nem öleltem meg.Harryt egyedül csak Lynda ölelte meg,mivel nagyon megkedvelte..állítólag.A fiúk hál Ístennek egy hétig nem tartózkodnak London közelében és miután hazajönnek sem jönnek már ide hosszabb időre,mivel Chris dolgozni fog én meg egyiket se fogom meghívni,habár maguktól is jönnek,de anya még jó két és fél hétig otthon tartózkodik,úgyhogy nem jönnek.Miután elhagyták a házat elhatároztam,hogy ma csak ÉN leszek és senki nem fog érdekelni.Megkérdeztem a kanapén ülő fiúktól,hogy hajlandóak-e valamit csinálni,de Chris még a fejét is elfordította,nemhogy válaszoljon.David meg megrázta a fejét és elküldött ,,kedvesen" melegebb éghajlatra.Ebből leszűrtem,hogy haragszik már megint valamiért,de nem fogom megkérdezni miért.
Bementem a szobámba felvettem a fürdőruhám belebújtam a köntösömbe,mielőtt medencézni megyek azelőtt még megmosom a hajam és arcpakolást teszek.Gyors hajmosás után feltúrbánoztam.Magamra kentem az arcpakolást és lementem a konyhába salátát készíteni,végre kidobhatom az összes répát.Alighogy elkezdtem vágni az uborkát,megszólalt a csengő.
-David!Chris!AJTÓ-kiabáltam,de süket fülekre találtam. 
Kicsoszogtam az ajtóhoz,kinyitottam és ismerős arcokkal találtam szemben magam.Ezek mit keresnek itt?!Miért nem szólt senki,hogy ma jönnek?Hogy nézek ki?!Úristen!!!
-Sziasztok!Hát ti?-kérdeztem.
Jake hunyorogva méregetett,Alice pedig rohant és megölelt. 
-De miért ölelgeted?Ez egy ufó!-kiabálta Jake.
-Ez csak Sophie-jelentette ki egy ismerős hang.
-Ugye nem?Rich??-motyogtam magam elé.
-Szia Sophie-integetett vigyorogva.
-Őt miért hoztátok?-súgtam oda Alicenek.
-Megtalált minket-nevetett.
-Miről beszélsz?Chris hívta-szólt közbe Jake.
Alice egy gyors mozdulattal jól vállon ütötte.Rich pedig mosolyogva közelebb jött és megakart ölelni.
-Öleld meg a rég nem látott barátodat-ahogy ezt kijelentette mentem és újra megöleltem Alicet.
-Rossz irány-mondta David a hátam mögül.
-De ő rég nem látott barátom-nevettem.
-Ez most fájt-szólalt meg Jake és Rich.
-Jake min vagy meglepődve?-néztem rá nevetve.
-Egy ölelést én is megérdemlek,még ha nem is vagyunk barátok-tette hozzá.
Elengedtem Alicet és megöleltem Richet,aztán Jaket.Aztán a bátyám és David és mindenkit köszöntöttek,de Chris még mindig egy szót sem szólt hozzám,még egy betűnek is örültem volna.Kinek van kedve megint palacsintát sütni.
-Sophie képzeld hoztam a listát-lengetett egy papírt előttem Rich.
-Szerintem üljünk le a nappaliban,utána körbevezethettek a házban-mondta Jake.
-Engem is körbe vezethetnétek mert még mindig nem tudom hol van a lenti fürdőszoba-szólt közbe David.
-Alice honnan tudtátok,hogy ide kell jönni?-kérdeztem.
-Chris lerajzolta és elküldte skypen.A házatokat minden szögből és az ide vezető utat is lefotózta,Nehéz lett volna így eltévedni-magyarázta.
-De csak neked küldte el ugye?-kérdeztem reménykedve.
-Rich is betéve tudja az utat,ne aggódj.Ő vezetett-válaszolta kuncogva. 
-Szóval van három órátok?-csapta össze a tenyerét Jake.
-Mire?-kérdezte David gyanakvóan.
-Felolvasni az indokokat-nevetett Rich.
-Nekem ezt izé le kell ööö..mosnom-mutogattam az arcomra.-Aztán mennem kell ki,szabadtéri program.Tudjátok-magyaráztam,de nem hitték el.
-Milyen szabadtéri program?- Jake gyanakvóan méregetett.
-Koncert.
-Milyen koncert?-kérdezte felhúzott szemöldökkel Alice.
-One izé.. direction-vágtam rá.
-Te mióta hallgatsz olyat?-kérdezte Rich.
-Ő..ááá..uu..ii...ééé..őőő..ööö-dadogtam.
-Nem azt kértük,hogy mond el az ábécét-veregetett vállon Jake.
-Egy másik együttes játszik,de ti nem ismerhetitek.Csak itt ismerik-reméltem,hogy ezt legalább már elhiszik.
-Xfactoros?-folytatta Alice-nagy Xfactor fan vagyok.
-Nem.Nem azok.
-Mi a nevük?-kérdezte hunyorogva Rich.
-Szappan együttes-vágtam rá.
-Miről énekelnek?-most már David is bekapcsolódott,biztos a bukásom.
-A tisztálkodásról-mondtam.
-Igen?És mi az első számuk címe?-kérdezte Jake komoly arccal,ilyet is ritkán látni tőle.
-Habfürdő-vágtam rá.
-Minderne van válasza-mondta nevetve Rich.
-Egy slágeres előadók?-kérdezte Alice.Sohasem hagyja abba?!
-Kettő.
-Mi a másik számuk címe?-faggatott tovább Jake.
-Tusfürdő-mondtam,erre hangos nevetésben törtek ki.
-Minket is magaddal viszel?-érdeklődött Alice.
-Minden jegy elkelt,nekem meg csak egy van.
-Sose mennél eygedül koncertre-mondta David.
-Nem is egyedül.Zayn is vett-vágtam mire Chris hangos nevetésben tört ki.
-Te most rajtam nevetsz?Nem utálsz?-kérdeztem,mire ugyanolyan komor lett mint eddig.
-Ne tereld a témát kisasszony-mondta a drága bátyám,Legszívesebben felpofoztam volna.
-Zayn nincs is itt.És utáljátok egymást- állt mellém David,és egy pillanatra sem hagyta abba a vigyorgást.-Szóval hol is van a lista.
-Ó a fenébe nem Zayn,Jeremy-mondtam.
-És hol lesz a koncert?-kérdezte Chris.Ne már,ne már.Öt egy ellen?Ez nem éri.Miért nem ér rá Jeremy?Jaj várjunk, meg sem kérdeztem.Na ez szuper!Ő meg tudott volna menteni.
-A Central parkban-vágtam rá.
Alice nevetve felkiáltott és elkezdett ugrálni:
-Az New Yorkban van!
-Nem Miamiban?-kérdeztem.
-Na most vesztettél!-nevetett Rich.
-Kezdjük a listát- Jake levágódott a kanapéra és onnan figyelte az eseményeket.
-Telefonálnom kell-mondtam.
-Ráér este.Mert mi csak ma vagyunk itt-nézett rám szomorúan Alice.Na persze megint hazudik.
-Első pont...-kezdett bele Rich.
-NE!!!-kiabáltam-Ezt le kell ütni.Hadd mehessek el!-felálltam és el akartam indulni a szobám felé, de Alice az utamba állt.
-Ülj le!-kiabált rám Jake.
-De ezt le kell mosnom,mert leesik a bőröm-mutogattam az arcomra.
-Sophie ez nem jön be!-veregette meg a vállam Alice.
-Miért lesz nektek jó,ha én ezt végig hallgatom?-kérdeztem.
-Először is amiért mi már az indulás óta ezt hallgattuk és nem dobhattuk ki a kocsiból,mert ő vezetett,és másodszor majdnem meghaltam.Ez a hülye ki akart tolatni és majdnem belehajtott egy kamionba-állt elém Jake és visszalökött a kanapéra és nekem egy rózsaillatú nedves törlőkendőt.
-Az miattad volt,mert ha hajlandó lettél volna odatolni a seggedet a kávézóhoz reggel,akkor nem kellett volna kitolatni-kiabált Jakera Alice.
-Téged nem próbált megölni?-kérdeztem.
-Kétszer-mondta Alice.
-Hármat mutatsz-keresztbe fontam a karomat a mellkasomon.
-Egyszer akkor amikor a kávézónál akart leparkolni,akkor majdnem elütött.Másodszor pedig leakart térni és nem látta a hatalmas M&M's-es teherautót-mondta Alice,össze-vissza hadonászva.
-Az nem M&M's volt és tolatni nem letérni akart-szólt közbe Jake.
-Akkor háromszor bocsi-vont vállat.-Nem rosszul mutattam,hanem rosszul beszéltem.
-Nem tudom,miért adnak ilyen ember kezébe jogosítványt-morogta Jake-vezetni se tud,nem még hogy tolatni. Szerintem a fejébe vette,hogy mindenkit kinyír a barátai közül kegyetlen vezetési tudásával.
-Ki szólalt meg?!-kiabált rá Rich.
-Nem én vagyok az aki nem tud tolatni-tette maga elé a kezeit Jake.
-De akkor miért nem Jake vezetett?-kérdeztem.-Ő jobban vezet nem?
-Elvették a jogosítványát-mondta Alice.-és ültél te már mögötte?
-Miért?Amúgy nem.-néztem egyikőjükről a másikra.
-Ittas vezetés-válaszolt Rich.
-De akkor miért nem Alice vezetett?-próbáltam tovább húzni az időt.
-Belehajtottam egy kukába szóval összetörtem kicsit a kocsimat és anyáék nem hajlandóak megcsináltatni és nem engedik,hogy bármilyen járműt vezessek ebben az évben-magyarázta.
-Birstolban rendesen zajlik az élet-nevettem.
-Miért?A bátyádék már nem keverik a bajt?-kérdezte Alice meglepetten.
-Még nem volt idejük,azonkívül semmi nem volt hogy meghívták a meleg haverjaikat-mondtam higgadtan,pedig legbelül tomboltam.
Jake kikerekedett szemekkel bámult Chrisre.
-Haver,ugye nem?Mert akkor hazamegyek.-mutogatott a bejárat felé.
-Oké, akkor szia!- intett neki Chris.
-Ha..ha..Haver!Te..te meleg vagy?-kérdezte ijedten,a többiek a hasukat fogva nevettek,velem együtt.Azt hittem,hogy David és Chris elkezdik játszani,de nem csináltak semmit,pedig úgy megnéztem volna Rich és a többiek reakcióját.
-Én aztán nem!-rázta a fejét.
-Akkor ki?-kérdezte Alice.
-Sophie szőke barátja Nevin.-válaszolta nemes egyszerűséggel.
-Niall,Niall a neve.- suttogtam,de tudtam, hogy úgysem figyel rám.
-Na szóval Nevin meleg.
-Nem, nem az.Hányszor mondjam még el?A nevét sem tudod!-szóltam rá ingerülten.
-Izéé..őőő...akkor a lista?!-kérdezte félénken Rich.
-IGEN-kiabálta Jake.
-Szóval első pont..szőke a hajunk-kezdett bele Rich.
-De Rich neked barna-akadékoskodott Jake.
-Jake muszáj volt belekötnöd?-kérdeztem ingerülten.
-Nem szabad hazudni-veregetett vállba Jake.
-Második pont:barna a szemünk-folytatta Rich.
-De Rich..-kezdett bele David.
-KUSSSS-kiabáltam rá.
-De neked zöldeskék-mondta Jake.
-Sophienak pedig kék-mondta Alice.
Nem értem,hogy ezeknek miért kell mindenbe belekötni,csak húzzák ezzel az időt.Ha szúrós szemmel rájuk nézek akkor vállat vonnak és Richre mutatnak,hogy figyeljem inkább.
-Rich szerintem ülj le mert mire a végére érsz összeesel-mondta Jake.
-De ha ezt útközben olvasta akkor hogyan vezetett?-kiváncsiskodott David.
-Az egész utunk egy életveszély volt.Örülök,hogy élek-mondta Jake.
Ha még egyszer valaki megszólal,beleszól Rich dumájába akkor annak kitekerem a nyakát,vagy kiugrok az emeletrőlJake életében nem beszélt annyit mint ma.Mióta az eszemet tudom folyton nálunk volt,de óránként csak egyszer szólalt meg,akkor is hülyeséget most meg be sem áll a szája.És ami még ijesztőbb,hogy okos dolgokat mond.Micsoda meglepetés...Jakenek van agya,de ezt még emésztenem kell.
Rich két és fél órán keresztül olvasta volna eredetileg a listákat csak a srácok akadékoskodásai miatt ez két órával bővült.Mikor befejezte a lista olvasását Alice bejelentette,hogy egy hétig maradnak.Azt hittem megölök valakit.Lynda időközben már kitálalt,de senki nem ment enni.Utána elindultunk ház bemutató túrára.Amit én tartottam,ugyanis Chris még a mai napig képes volt elveszni a házban.Valamelyik éjjel felhívott telefonon,hogyha ő a dolgozószobával szemben áll akkor az melyik terem.Én türelmesen elmagyaráztam,hogy az még mindig a nappali.Aztán pár perccel később újra hívot,hogy melyik terem nyílik a gardróbból,de azt még én se tudtam,Azt sem tudtam,hogy van gardrób.Szóval az éjszaka közepén zseblámpával kerestem a testvérem.A végén kiderült,hogy az előszobában áll,csak nekem fogalmam sem volt róla,hogy azon az ajtón belehet menni,én azt hittem,hogy az szekrényajtó,de Chris bement.Először lent kezdtük,megmutattam hogy hol vannak a lenti hálószobák.
-Gyerekek, ez itt a fürdőszoba-úgy beszéltem hozzájuk,mintha kisgyerekek lennének.
-Jé, Ez az,az ajtó!-kiáltott fel David.
-Jé,igen-válaszoltam.
-Ez mióta van itt?-kérdezte Chris.
-Chris te hol szoktál tisztálkodni?-kérdeztem.
-Ki mondta,hogy én olyat szoktam?-hozzám szólt,hozzám szólt,nem kell palacsinta,most már bármikor kibékülhetünk,mivel az első lépést megtette.
Megráztam a fejem és felmentem velük az emeletre.Az összes szobát megmutattam,elmondtam ki hol alszik.De valahogy Jake nem tudta felfogni,hogy az ő szobájuk miért három meleg szobája melett van.Ezen tartottunk egy tíz perces veszekedést,de a végén Chris meggyőzte Richéket,hogy nem melegek,bár én ezzel még mindig nem értettem egyet.David kitalálta,hogy használjuk már ki a medencét,meg azt hogy a szüleink elmentek isten tudja hova.Mindenki elvonult felvenni a fürdőruháját.Csak én és Chris voltunk lent a nappaliban,kínos csend honolt köztünk,de a végén Chris közelebb lépett hozzám.
-Sophie,megkeressük a vizipisztolyokat?-kacsintott rám,Ez lenne a békülés?
-Perszehogy-válaszoltam és elmentünk megkeresni őket.
Aztán kirohantunk a kertbe és megtöltöttük vízzel őket,mire végeztünk addigra a többiek is leértek de mi ketten megrohamoztuk őket.
Az egész délután így telt el.Napoztunk,fürödtünk,napoztunk.Egyszóval elvoltunk.Anyáék is csatlakoztak hozzánk.Aztán amikor bementünk Lynda bejelentette Davidnek,hogy még ma haza kell menniük,mert másnap mennek dolgozni.David leült a nappali közepére egy szó nélkül.Úgy nézett ki mint egy kisgyerek aki nem kap cukrot.
-David,ha kell a hátamon viszlek ki a kocsiig-mondta Hanry a bőröndjének támaszkodva.
David felugrott odarohant a lépcsőhöz és rácsimpaszkodott a korláltra és azt kiabálta,hogy:
-Ha haza akarsz vinni,akkor lépcsőstől viszel és fizethetsz Lyndának,és senki nem tud felmenni az emeletre!!!ÉRTED?-kiabálta David.
-Légyszives szállj onnan le-mondta és közelebb lépett Davidhez.
-Úgyse kapsz el soha,soha,SOHA!-ordízta David.
-Kisfiam légyszíves holnap munkába kell mennünk-ment oda Lynda és próbált magyarázni,kisebb-nagyobb sikerrrel,inkább kisebbel.
-Anya,de nekem nem kell dolgoznom,akkor én miért nem maradhatok?-kérdezte Davud.
-Szerinted Lily,hogy fog bírni a többiekkel?Én szívességet teszek azzal,hogy hazaviszlek.
-De anya én normális vagyok-akadékoskodott David.Jó vicc.
-Ezek után kötve hiszem-mondta Lynda.
-Vigyázz mert rád szakad az emelet-mondta anya.
-Engem innen nem szedtek le-kiabálta.
-Pizzát sütöttünk-mondta anya,mire David leugrott a korlátról és berohant a konyhába.
-De hol van?-kérdezte David szomprúan.
Hanry odarohant hozzá felkapta és kifutott vele a házból.
-De a cuccaim?Mit fogok hordani?-kiabálta.
-Arra az utazótáskára célzol,amit kise nyitottál és a szoba közepén hevert?-kérdezte Lynda.
-Igen anya-válaszolta.
-Az már a kocsiban vár RÁD-mondta Hanry nevetve.
Remélem a szomszédok nem látták,Bristolban ezt már megszokták,de itt.Nem kellene itt is bemutatkoznbunk.Bezárnak minket valami elmegyógyintézetbe.Elköszöntünk Andersonéktól és bementünk a lakásba.Mindenki elhelyezkedett a nappaliban.
-Mit csinálunk ma?-kérdezte anya,mindig is kijött Chris barátaival,legalábbis szeretett esténként velünk filmezni vagy beszélgetni.
-Felolvassam még egyszer a listát?-vetettte fel ötletét Rich.
-Mond azt,hogy nem!Mond,hogy nem!-kiabálta Jake.
-Perzse,drágám.Olvasd csaak-mondta anya.
-NE!NE!NE!-ordítottuk és egyszerre kirohantunk a nappaliból négyen,Anya ott maradt és figyelmesen hallgatta a listát.Mi pedig a konyhából figyeltük ahogy megváltozik az arca színe és a kifejezés rajta.
-Rich,ne haragudj,de mennem kell aludni.Álmos vagyok-állt fel anya.
-De Lily,még csak nyolc van.Otthon mindig éjfélkor szoktál menni-mondta Rich csalódottság ült ki az arcára.
Mi pedig felugrottunk a székekről és odarohantunk anyához.
-Te kérted,hogy olvassa fel,most már hallgasd-mondtam.
-De én ezt nem bírom-súgta oda anya.
-Mi is kibírtuk neked is ki kell-mondta Chris.
-Mi kétszer-mutatott magukra Jake.
Rich éppen befejezte az utolsó előtti papírt amikor anya reménykedve megszólalt.
-Már vége?
-Lily,papírt cserélek-mondta Rich nevetve.
-Mennyi van még?-kérdezte anya.
-Még úgy húsz pont-súgta oda Alice.
Mire a pontok végére értünk Jake bealudt.Anya felállt és hátba vágta.Jake pedig felriadt.
-Úristen,úristen.VÉGE?-kaibálta Jake.-VAgy lesújtott rám Rich haragja?
-Jake mi ütött beléd?Eletedben ennyit nem beszéltél mint ma-mondtam.
-De én mindig is ennyit beszéltem,csak akkor nem amikor te a közelben voltál-válaszolt hatalmas viygorral az arcán.
-Haha,nagyon vicces,nagyon vicces.
-Amúgy tudok még viccesebbet mondani-nevetett Jake.
-Na mond,Úgysem ússzuk meg-mondta anya.
-Alicenak is olyan jól áll ez a vérfarkas színű frizura-mondta nevetve,Alice először elkezdett nevetni,majd jól fejbe vágta.
-A kis humor Harold.Nagyon vicces.
-Szerintem jól áll Alice új haja-mondta anya.
-Haha.Lily rosszul látsz?-kérdezte Jake,.
-Ne feledd gyalogolsz-mondta anya.
-Te kimostad a színes ruhákat a fehérekkel-mondta anya.
-Anya,ne a barátaim előtt égess,jó?
-Mindig bedőltök nekem.
Most komolyan ennyire utálnak engem?!
-Az majd álmodban-mondta egy ördögi kacaj kíséretében Rich.
-Nem aludhatok a kanapén?-kérdezte Jake.
-Itt is megtalállak-folytatta tovább Rich.
-Jake ne pimaszkodj,mert elindulhatsz gyalog haza!
-Oké, oké.Nem kell rögtön bedurvulni,Lily- tartotta maga elé a kezeit.
-Míg az én házamban vagy és én vagyok az idősebb addig jogom van rá-mondta anya.
-De, de..na jó. Akkor inkább befogom-erre anya bólintott egyet.
-Lily még mindig ugyanolyan vicces vagy-mondta Rich.
-Héé!!Ez most dicséret volt!
-Jaj Rich és állítólag ebben a társaságban te vagy a legokosabb.Azok után az indokok után...Úristen..Jézusom Rich..
-Én legokosabb?Én azt hittem,hogy Alice az.
-Elnézést a fiúk közül-egészítette ki anya.
-Anya!-kiáltott fel Rich.
-Sajnálom,de ez az igazság.
-De anya én okos vagyok!-nyafogott Chris.
-Az csak véletlen volt.
-Persze,elhinném,ha nem rólad lenne szó.
-Sajnálom kicsim.De hagy tegyem még hozzá,hogy égeted magad te eleget,nem kellek hozzá én.
Mindenki hangosan nevetni kezdett.Ezzel Chrisnél végleg elszakadt a cérna és idegesen felment a szobájába.
-Szerinted utána menjek?-néztem anyára.
-Minek?Kiheveri.
-Vacsora leszel-mondta Rich.
-Akkor maradok-visszaültem a helyemre és csak hallgattam miről beszélnek a többiek
Anya mindenkitől megkérdezte,hogy kezdenek-e már valamit az életükkel.Alice és Rich itt kezdenek Londonban fősulit.Jake pedig épp valamilyen normális állast keres Bristolban.Egyelőre úgy néz ki,hogy lesz is neki,mert a leendő főnöke azt hiszi róla,hogy normális.Kiderült,hogy eddig azért nem kezdtek fősulit mert még élvezték az életüket és most unták meg,Jakenek pedig nincs hozzá agya.Remélem,hogy még sokáig ezt is fogja gondolni,mert ha nem,akkor hatalmas rá az esély,hogy ő is ide jön Londonba.És ha London akkor anya úgy is megengedi hogy ideköltözzenek,de Rich valami lakásról beszélt nem messze tőlünk,meg a szomszéd ház is eladó,erősen gondolkozik rajta,hogy kiveszi valamelyiket.Az kellene hogy ez ideköltözzön a szomszédba vagy egyáltalán a városba.Szerintem azt nem élném túl,sőt még azt is hallgathatnám, hogy mit keres itt nálunk öt furcsa srác.Pár perc múlva Chris csoszogott le a konyhába dühösen nézett ránk.Szerintem úgy nézett ki,mint Niall,amikor nem kapott tőlünk vacsorát.Odacsoszogott a a hűtőhöz majd becsukta felénk fordult és hunyorogva nézte anyát.
-Kisfiam provokálsz?
Nem szólt semmit csak elindult és leült a szoba végében lévő kanapéra és még mindig anyát méregette.
-Kisfiam!Ez most komoly?Esetleg te is haza szeretnél sétálni Bristolba Rich-el és Jake-el együtt?
-Engem miért akarsz hazaküldeni?-kérdezte Rich.
-Tudod a listád miatt.Nem akarom még egyszer meghallgatni.Elég volt belőled-válaszolta.
-Te kérded-tette hozzá Alice.
-Alice húzd a cipődet,arra van az ajtó-mutatott anyu az előszoba felé.
-De Lily! Most mi rosszat mondtam?
-Pimaszok vagytok velem-mondta anya és sértődöttséget tettetett.
-Jaj ne haragudj!Csak már olyan régen találkoztunk-kezdett bele a mentegetőzésbe Alice.
Anya elkezdett nevetni,mi mind bámultunk rá mert nem tudtuk min is szórakozik ennyire jól.
-Ez nem volt vicces!-szólt rá Jake.-Már kezdtem azt hinni,hogy tényleg kidobsz!
-Ha szeretnél akkor mehetsz,tudod merre van az ajtó-tette hozzá anya komolyan.
-Most,hogy ezt így mondod,fogalmam sincs-mondta komoly arcot vágva Jake.
-Jaj gyerekek,ti sosem változtok.
-Anya el akarod üldözni a barátaimat?Most komolyan így akarsz rákényszeríteni a továbblépésre?-kérdezte Chris.
-Jó is,hogy a továbblépésről beszélsz.Van számodra egy kis ajándékom-nevetett anyu.
-Ajándék! Hol?-ugrott fel Chris.
-Gardrób-mondta anya,amire Chris már fel is ugrott és villámgyorsan elrohant.
Komor arccal tért vissza kezében pedig öltönyt szorongatott.
-Ez meg mi?-kérdezte felháborodottan.
-A jelmezed hétfőre-mondta anya,Jake az a hülye hamarabb levágta,hogy mi az mert elkezdett röhögni.
-Jó munkád lesz kis pingvinkém-nevetett.
-Ez nem vicces!Inkább tragikus!
-Vedd fel-mondta anya.
-Előttük?Azt akarod,hogy örök életemre ezzel piszkáljanak?-kérdezte Chris.-Elüldözöm őket.
-Meglepetés lett volna,de mivel hisztizel elmondom,hogy Rich és Alice ideköltöznek nyár végén.
-Anya mit mondtál?-dadogtam.
Még abba is rossz volt belegondolni,hogy Rich ideköltözzön,nem át élni azt a rémálmot.Főszereplő lennék abban a horrorban.
-Jól hallottad.A fősuli miatt,de persze nem hozzánk ne aggódj.Talán a szomszédba.
-Lily ne szépítsd!-nézett anyára aztán felénk fordult.-Átmenetileg hozzátok,csak Chris hisztijei miatt nem titkolhatjuk tovább.
-Ez most komoly?Nem elég,hogy Chris új haverjait el kell viselnem a házban,de még Richet is?
-Chris a gardróbban van még más is és azt vedd fel,kérlek-mondta anya.
-Nem elég ez a jelmez?
-Ez csak az öltönyöd drágám,az én munkatársaim mind így öltöznek-nevetett anya.
-De én nem vagyok ilyen izé..Mit is dolgozol?
-Kisfiam!20 éve ugyanazt!
-Mit is?-kérdezte Chris,mi már nevettünk.
-Inkább vedd fel az úgy nevezett jelmezed és többi kiegészítőjét.
Bevágott egy ,,mosolyt" és ment megkeresni a többi cuccot.Egyszer csak öltönyben rohant egy tálcával,egy jegyzettömbbel és tollkészlettel,egy pénztárcával és két köténnyel a kezében.
-Anya azt mondtad,hogy vegyem fel.Nos,nem mind felvehető például a tálcát tegyem a fejemre?És mik ezek a törölközők?-lobogtatta a kötényeket,mi már annyira röhögtünk,hogy azt hittem abba halunk bele.
-Chris! Azok nem törölközők,hanem kötények.A tálcát meg majd a kezedben kell fognod.És itt van egy étlap.Ezt ügyesen tanuld meg holnapra!
-Anya de csak a levesekből van csak 25-kesergett Chris.
-Tudom-nevetett anya.
-Holnap kikérdezem-nevetett Rich.
-Ne feledd dolgoztunk étteremben-tette hozzá Alice.
-Nem vagytok viccesek!Egyébként is!Mi az a Szecsuáni csirke?Meg a brokkoli krémleves?Ki eszik ilyeneket?
-Te,minden héten-nevetett Rich.
-Brokkolit?Én?Utálom!
-Hupsz bocsi akkor az Sophie-nevetett Rich.
-Hé én nem eszek szecsuáni csirkét legalábbis nem minden héten háromszor-tiltakoztam.
-Elnézést,hogy megszólaltam!-tartotta maga elé a kezeit Rich.
-Az én problémámmal foglalkozzatok-mutatott magára Chris.-Olyan vagyok,mint egy ninja pingvin.
-Azt nem problémának,hanem munkának hívják Chris.
-De annak meg mi értelme van?-nyafogott,esküszöm,olyan,mint egy kislány.
-Hogy legyen pénzed-válaszoltam.
-Hadd világosítsalak fel hugi.Sok pénzünk van.Külön kártyám van-mutatta fel Chris,anya felállt és kivette a kezéből.
-Erre most nem lesz szükséged,míg meg nem kapod az első fizetésed addig nem adom vissza.
-Anya,kérlek.
-Jó akkor az első munkában töltött heted után.Jóban vagyok a főnökkel nem fog falazni-kacsintott anya.
-Ez nem igazság!Sophie miért nem dolgozik?-nyafogott tovább.
-Mert neki vannak tervei az életben,nem úgy,mint neked!-védett meg anyu,bár nem tudom milyen tervekre gondolt.
-Az nem számít nagy tervnek,hogy belezúg egy szőke énekesbe!
-Ugyanúgy lehetnél te is énekes-hallottunk meg egy hangot a hátunk mögül,hátra fordultunk és David állt ott teljes életnagyságban.
-Te meg mit keresel itt?-kérdezte Alice meglepetten.
-Anyuék megunták a nyavalygásomat és kiraktak 10 perc múlva.
-Akkor miért csak most jöttél?-kérdezte Jake.
-Idő ideérni öcsi-mondta David.
- Egyébként meg,nem azok terveim!Sajnálom,ha nem veszed észre,hogy semmit sem érzünk egymás iránt!-karba font kézzel magyaráztam neki.
-Mi van?-kérdezte kórusban Jake,Rich és David.
-Mi lenne?-kérdeztem meglepetten.
-Én hozok be ropit meg kólát-állt fel anya.
-Ti meg magyarázzátok meg,hogy min lepődtetek meg ennyire!-szóltam rájuk.
-Nem tudtuk miről volt szó,de Alice megsúgta-mondta Rich.
-Kaptunk telefonos segítséget-vágott közbe Jake.
-De ti itt voltatok-mondtam.
-Chris vedd le azt a szart irritálja a szemem-kiabálta David.
-Az a szar a munkaruhája-kiabált anya.
-Jaj, izé,hupsz! Akkor bocs.-mentegetőzött David majd egy picivel halkabban folytatta.-Akkor is vedd le azt a szart.
Chris elment és átöltözött,de mikor visszatért az étlapot egy pillanatra sem tette le,azt a kezében szorongatta.Az est további részét beszélgetéssel töltöttük kiegészülve Daviddel.Azt is megtudtuk,hogy David még a nyár folyamán lehetséges,hogy ideköltözik,de anya nem erősítette meg.Nyilván ez egy újabb meglepetés lesz Chrisnek,majd meglátjuk.Davidnek még én is örülnék.Imádtam az ilyen estéket régen is.Chris barátai mellett nőttem fel és nehéz lenne nekem is megszokni,ha nem találkoznák velük többet.Ez a mai este egy kicsit visszaidézte a bristoli életünket.Soha nem mondtam ki,hogy nekem hiányzik,de mindig hiányzott.Ott voltak barátaim,igaz,hogy Chris barátai voltak,de egy kicsit az enyémek is.Ha nem is mutattam ki,de legbelül örültem,hogy Richék ide fognak költözni.Nagyon kezdtem elfáradni,ezért úgy döntöttem,hogy elmegyek aludni. 
-Srácok én most megyek aludni.Nagyon elfáradtam-álltam fel,a többiek jelezték,hogy kérnek egy ölelést.
Soha nem szoktak vagyis az túlzás lenne,ritkán szokták ezt csinálni,nyilván el akartak köszönni,biztos elszöknek az éjszaka folyamán.Ja biztos megcsinálják velem.Tuti.Először anyához mentem ő nyomott egy puszit az arcomra,aztán Chrishez aki megölelt ehhez David csatlakozott.Szóval csoportos ölelés volt.Aztán megöleltem Alicet,azt hittem,hogy mire a végére érek már nem is leszek álmos.Még Jake is megölelgetett,végül megöleltem Richet,aki bocsánatot kért a hülye listáért és mondta,hogy ha valaki komoly emberrel akarok beszélni akkor hozzá még mindig bátran fordulhatok.Lassú léptekkel elindultam kifelé a nappaliból.
-Én is megyek,meg kell tanulnom a leveseket holnapra-állt fel Chris.
-Chris nem a suliban vagy-mondta David.
-Nem de anya terrorizálni fog-mondta nevetve.
Megvártam Christ míg kijön a nappaliból és még együtt a többieknek jó éjszakát kívántunk.Lezuhanyoztam,belebújtam a pizsamámba és befeküdtem az ágyamba.Hallottam,hogy nevetgélnek és néha még egy hangos Lilys kiáltást,de már nem mentem le.Lassan,de biztosan elnyomott az álom.Biztos voltam benne,hogy reggel újra ébresztésben részesülök annak ellenére,hogy direkt bezártam a szobám ajtaját.Ez annak a hátulütője ha valakinek a szobájából nyílik a fürdőszoba ami egybenyílik Alice Raynoldssal.

Tudjuk, tudjuk... :/

Sziasztok! tudjuk, tudjuk, sok a rizsa kevés a rész :D Mostanában sűrű a programunk ezért valamiért nem nagyon akar összejönni :/ Amy mostanában azzal eszi eszi az agyat, hogy az emberek változnak és ő lámpa lesz. :)) Nem tudom, hogy mi lelte őt, de még képet is szerkesztett nekünk ♥
Sok puszi nektek: Lizától és Amy-től :DD :*

Új részről..

Sziasztok!Vizsga megcsinálva,szóval boldogság van.Hétvégén jön a 13.rész és az első ide->You Only Live Once!Én is tervezem az új részt My new life :))  Üdv:Amy és Liza♥

Egy kis infó! :))

Sziasztok! Sajnos az új részünkre még egy kicsit várni kell, mert jövőhéten vizsgát írunk és 
tanulnunk kell. Jó hír azonban, hogy belekezdtünk, egy tőlünk szokatlan történetbe. 
Mondhatni mától az I need a hero két szálon fut (Hála David karakterének). Ebben nincs 
One Direction, csak néha tűnnek majd fel. Reméljük, hogy néha oda is belestek majd. You Only Live Once
Sok puszi: Amy és Liza ♥ :))