2013. december 8., vasárnap

27.fejezet:Chris beteg?

Sziasztok!Jó olvasást a részhez,a másik résszel kapcsolatban nem ígérek semmit,de még lehet,hogy ma hozzuk.Puszi:Amy és Liza♥♥


Reggel az asztalnál fogyasztottam a reggelimet,amikor is David és Chris nevetgélve beléptek a konyhába.Talán rosszul látok? Ezek együtt?
-Veletek meg mi van?- néztem rájuk kerek szemekkel.
-Chavid visszatért-jelentették be egyszerre és leültek reggelizni.
-Ki?
-Háát mi-forgatta a szemét David.
-Mégis kik,ugyan kérlek-nevetett Chris.-Niallék?
-Hát jó-sóhajtottam, majd mintha mi sem történt volna ettem tovább.
Amikor Jake,Alice is Rich csatlakoztak hozzánk ők is hasonlóan reagáltak,mint én.Hát akkor a szivatások kezdődnek elölről.Kiegészülve három másik őrülttel,az életem megkeseredik újra.Niall és a többi srác is épp most lépett be a konyhába és kicsit meglepődtek David és Chris békülésén.Azonban ők sem foglalkoztak vele túl sokat,leültek mellém az asztalhoz és reggeliztünk.Mivel mi nem törődtünk velük,valahogy fel kellett magukra hívni a figyelmet,ezért Chris megszólalt:
-Kuss,kérlek add ide a sótartót-mindenki el kezdte bámulni,hogy mégis ki az a Kuss.
-Az a kis szöszi Sophie mellett-mutogattott Niallre.
-Ne tegyél úgy, mintha nem tudnád a nevét-szóltam rá,
-Komolyan nem jut eszembe-vágott ártatlan képet.
-Nem vagy vicces-grimaszoltam.
-Nos Kuss,kértem valamit-szólt újra Niallhez.
Niall meg persze odaadta neki a sótartót,csúnyán néztem rá,hogy miért engedelmeskedik neki,,,óvatosan" a lábára léptem,hogy vegye már észre magát.Ijedten rám nézett majd a sót is elejtette.
-Takarítsd fel a sót-utasítótta anya,
-De anya Chris tehet róla.Miért Niallnek kell ezt feltakarítania?!-mérgelődtem.
-Ő volt az ügyetlen, ne akard rám fogni-védte magát Chris.
-De akkor is miért kell engem állandóan szekálnod?-kérte számon Niall Christ.
-Kuss!-szólt rá.
-Nem,mert nem vagyok KUSS-Niall akkor is próbálkozott,de ez veszett ügy.
-Ne bántsd a barátomat,mert velem gyúlik meg a bajod-szólt közbe David.
-Kit érdekel?-nézett rájuk Niall.
-Érdekelhetne-vigyorgott David.
Niall felállt a asztaltól illedelmesen megköszönte a reggelit és kiment a lakásból.
-Most ez mire volt jó?-néztem a fiúkra és utána mentem.
Az udvaron leült az egyik székre és csak bámulta a füvet.
-Mi a baj?-ültem le egy másik székre és hozzábújtam.
-Én őszintén reméltem,hogy kibékülnek,de miért kell az én vérem szívni?
-Szokj hozzá- mosolyogtam
-De nem tudok-rázta a fejét.
-Gondolj arra,hogy azért kell őket elviselned,hogy velem lehess-mosolyogtam.
-Rawwrr!!- szólalt meg Niall.
-Ez meg mi?- kérdeztem meglepetten.
-Az, hogy szeretlek, csak dínóul- mosolygott.
-Hmm akkor rawr!- nevettem.
-Héé!!Ez fájt! - kiabált.
-Mer? Mit mondtam?
-Azt, hogy büdös vagyok- játszotta a sértődötett.
El nevettem magam:
-Akkor mondom másképp,szeretlek te bolond!
-Én is szeretlek- szorosan megölelt és egy kis csókkal pecsételte meg igazát.
Kézen fogva visszaindultunk a konyhába.Leült az egyik székre én pedig az ölébe ültem, hogy közelebb legyek hozzá.Anya úgy tett ,mint aki nem lát semmit és kiment a konyhából.
-Jaj,de kis édesek vagytok-mosolygott Harry.
-Tudjuk- nevettem, majd hozzábújtam Niallhez.
Anya elment egy barátnőjéhez,Katie,Zayn,Harry,Louis,Liam,Rick,Jake,Alice,Chris és David elmentek valahova, így a ház a kettőnkké volt egész délután.Berendeztük magunknak a szobámat ilyen kis romantukis teremre majd betettünk egy vígjátékot.Sok mindent meg tudtunk beszélni,anélkül,hogy bárki benyitott volna.Komoly társalgást folytattunk a múltról, jelenről, de a jövő is szóba került.Estefelé lementünk kaját csinálni,amit a nappaliban fogyasztottunk el, a többiek hazaérkeztek de mindenki elvonult a maga kis birodalmába,csak Chris jött be hozzánk és leült velünk szemben és mosolyogva bejelentette,hogy beszélnie kell velünk.



Chris szemszöge:
-Na akkor figyeljetek- jelentettem ki teljesen komoly hangon.
Amikor reggel visszajöttek a konyhába és láttam mennyire boldogok rájöttem,hogy nem csinálhatom továbbra is ezt Niallel,már csak Sophie miatt sem.Ki vagyok én,hogy ezt csináljam velük?
-Mit akarsz még?Reggel nem volt elég?-nézett rám Sophie.
-Arra gondoltam,hogy Kussal,megismételhetnénk az ismerkedést,és indítsunk tiszta lappal-kedtem bele.
-Oké. Akkor engem Niall James Horan-nek hívnak-felállt,elém sétált és kezet nyújtott.
-Christopher Morgan-nyújtottam én is kezet.
-Na várjunk akkor te Jared is vagy?-mosolyogtam rá.
-Nem Jared-forgatta a szemét.
-Ó akkor Nevin-csaptam a homlokomra.
-Nem-vágta rá.
-Óóó,Jacob-csaptam újra a homlokomra,Sophie egy párnával csapkodta a fejét.
-Nem-rázta a fejét.
-Akkor Kiall-kiáltottam fel.
-Nem-rázta a fejét.
-Kyle?-vágtam bugyuta képet.
-Nem-rázta a fejét.
-Jill-már direkt csinálom.
-Nem-kiabált.
-Kellan?-kiváncsi vagyok meddig tudok még táncolni az idegjein.
-Nem, de tudod mit hagyjuk is az ismerkedést- mondta és már elakart menni, de utána szóltam.
-Várj, akkor legyen a vezetéknév alapján-visszafordult.-Kohan igaz?
-Én feladom- mondta idegesen és elfordult.
-Sophie, hogy hívják a Szöszit?- mentem oda Sophiehoz.- Én normális  kapcsolatot akartam vele kialakitani, de nem tudom megjegyezni a nevét-vágtam ártatlan arcot.
-Niall James Horan.- sóhajtotta.
-Szóval Jacob!- csaptam a homlokomra.
-Tudod mit, inkább maradjunk a Kussnál, vagy a Szöszinél. Ennél még az is jobb- fogta meg a vállam Nevin.
-De Nevin én szeretnék veled barát lenni.
-Először is nem Nevin, hanem Niall és velem? Beteg vagy?-nevette el magát.
-Ez esetben Niall, ne légy szemtelen-szóltam rá.
-Te tudod a nevem- ölelt meg Nevin. ÖLELT MEG?!
-Héhé- kiabáltam.
-Úristen kit öleltem meg-lépett két lépést hátra Niall.
-Nem terjesztem a leprát ne aggódj- vertem vállba.
-Nem azért csináltam-forgatta a szemét.-Csak épp téged,Jézusom!
-Én próbáltam a barátja lenni-néztem Sophiera,ezt követően hátat fordítottam.
-Chris-szólt utánam Niall.
-Mi van?-sóhajtottam.
-Miért próbálkoztál velem normális lenni?-kérdezte tőlem Niall.
-Tudod,rájöttem,hogy ha téged bántalak az Sophienak is fáj.De elsősorban ő boldog veled,és amíg nem bántod meg nem kell megismerned a gonosz Christ,és én örülök annak,hogy a húgom boldog,még akkor is, ha ez neked köszönhető-furcsán méregetett.-Leszállok rólad, na.És kedvellek,ezt nehéz volt kimondani.Értékeld!
-Chris-nevette el magát Sophie.
-Ez igaz-néztem rá komolyan.
Sophie csak mosolygott rám.
-Csoportos ölelés-kiáltottam el magam,Sophie felállt és hozzám futott,csak Niall nem mozdult pedig ő fél méterre állt tőlem-Niall csoportos ölelés!Gyere már!
Félénken odaállt mellém és megölelt minket.Niallnek megszólalt a telefonja és ott hagyott minket.
-Te komolyan beszéltél?-méregetett engem Sophie.
-Miért? Szerinted nem?
-Őszintén?Nem-vágta rá.
-Tudom,hogy nehéz elhinni,de én csak téged féltettelek ettől a szőke jófiútól,azt hittem megbánt,de aztán láttam,hogy boldogok vagytok együtt és tudod, én utánatok mentem reggel és hallottam a beszélgetéseteket-magyaráztam.
-Te hallgatóztál?- nézett rám elággé döbbenten.
-Barátkozok Niallel-mosolyogtam rá.
-Na jó,megbocsájtható bűn-nevetett.
-Akkor azt hiszem még egy kis ártatlan csesztetés belefér-kacsintottam rá.
-Chris!-kiabált rám.
Már nem néztem vissza rá. Megkerestem Niall-t és akcióba lendültemMég egyszer,utoljára.
-Hé Kuss- támaszkodtam az ajtófélfának, mint egy igazi rosszfiú.
-Nem úgy volt,hogy leszállsz rólam?-kérdezte.
-Úgy volt-nevettem.
-Akkor miért kezded megint?
-Szeretetből-nevettem.
-Na mit akarsz?-nézett rám Niall.
-Semmit, semmit- sejtelmes léptekkel bementem a szobába. Totál egy filmben éreztem magam.Valaki kopogott.
-Gyere-szóltam ki.
Sophie lépett be.
-Kérlek drága húgom fáradj ki innen. A fiatalemberrel komoly társalgást folytatunk- beszéltem komolyan majd leültem és el kezdtem simogatni a legközelebbi tárgyat,ami egy plüssmaci volt.
-Beléd meg mi ütött?- nézett rám Sphie.
-Én vagyok a keresztapa-vontam meg a vállam.
-Chris-elnevette magát és bejött a szobájába.
-Megkérdezhetem a kis hölgyet,hogy miért jött be ide?-kérdeztem komolyan.
-A pasimhoz jöttem- ölelte át Niallt.
-Az úr most mást csinál kérlek gyere vissza később--beszéltem komolyan.
-De Sophie te miért kopogtál be a saját szobádba?-nevetett Niall.
-Nem tudom-vont vállat
-Hát akor kérlek fáradj ki- mutattam az ajtó felé.
-Nem- rázta hevesen a fejét.
-Megmered szegni a keresztapa parancsát?- förmedtem rá komoly hangon.
-Chris,ez még mindig az én szobám-szólt rám.
-De ez tágasabb-nevettem.
-Sophie,menj ki,nem öl meg-mutatott Niall az ajtó felé.
-Te én kezdelek megkedvelni-veregettem vállba Niallt.
-Na akkor itt nagy bajok vannak- Sophie leült a földre törökülésben.
-Ugye?-nevetett Niall.-Szerintem Chris lázas.
-Jó, gúnyolódjatok csak, de majd amikor jön Chris a bandával akkor mi lesz-mosolyogtam.
-Chris,azt mondtad hogy tiszta lappal indítotok-szólt rám Sophie.
-Ez lesz a tiszta lap-nevettem fel.
-Tudod mit?Én inkább elmegyek- Niall megindult az ajtó felé.
-Niall ne,nem tudok nélküled élni-kiabáltam utána.
-Chris-morgott.
-Ez most őszinte volt-szólt utána Sophie is-Daviddel is ezt csinálják.
Csak sóhajtottam egyet majd nevetve figyeltem a történéseket. Hogy ez a kis szöszi miken meg nem sértődik.Niall visszajött és leült mellém.Néhány percig néma csendben ültünk. Furcsa ez a tűzszünet.Végül hagytam őket,de előtte még megöleltem Niallt,aki nyafogott rajta.A hétvége gyorsan elszállt és Jake hazament,nagyon fog hiányozni,még Alice és Rick is hazamentek látogatóba,van egy kis idejük,de remélem Halloweenra visszajönnek,a Halloween nélkülük nem Halloween.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése