12.fejezet:Nem várt emberek érkezése

Sziasztok emberkééék!!! Van egy jó hírünk! Annyira visszatértünk, mint még SOHA! :DD Meg is hoztuk az új részt! Reméljük, hogy tetszeni fog. Várjuk a komikaat...( mostanában nem nagyon kapunk :(() Nagyon sajnáljuk ezt a hatalmas késést, de Liza lebetegedett és nem tudtunk összeülni befejezni. De nem is beszélünk tovább. Jó olvasást :D Puszi: Liza és Amy ♥ :))

Hétfő:

Mikor felébredtem Chris már nem volt mellettem.Hova tűnik ez el mindig?Kimásztam az ágyból és elindultam le.A lépcsőről láttam,hogy Chris papucsban csoszog ajtót nyitni.Kinyitotta,de aztán vissza is csukta.Két mondatot lehetett hallani:'Helló Styles!Viszlát Styles!' 
-Nyisd már ki te hülye!!-kiabált az ajtó másik oldaláról.
-Mit keresel itt?Ki hívott meg?-rontott neki Chris.
-Engem nem kell hívni,jövök én magamtól is-vágott vissza Fürtöske.
-Kicsim ki az?-ment oda anyu.
-Ááá!Ne törődj vele.Csak egy buzi-válaszolta-ja és nem vagyok a kicsid.Az Sophie.
-De kicsim,Te mindig is a kicsim leszel.
-Kicsim!-csukta be maga mögött az ajtót Harry nevetve.
-Fogd be Styles!-parancsolt rá a bátyám.
-Te Sophie barátja vagy?-kérdezte anyu.
-Az hatalmas túlzás-léptem be a beszélgetésbe.
-Pontosan.Nekem Louis a legjobb barátom.A fia pedig nem a szívem csücske-magyarázta Harry.
-Hé!A gyerekemről beszélsz!
-Sajnálom.Harry Styles vagyok-nyújtott kezet.
-Mrs. Morgan,de hívj csak Lylinek.
-Minek jöttél?-kérdeztem.
-Most miért bántjátok?Olyan aranyos-szólt közbe anya.
-Anyuu!!Te most magáról a sátánról beszélsz!-néztem felé.
-A sátán is itt van és hall,mellesleg van szíve-vigyorgott Harry.
-Ki kérdezett?- szólt rá Chris.,
- A vendégekkel nem illik így viselkedni,- mondta anya.
-De anya ez egy hívatlan vendég- nyöszörögte Chris.
Chris és én csúnya pillantásokkal nyugtáztuk anyát, aki csak ennyit reagált:
-Én vagyok az anyátok ja és enyém a ház.Azt engedek be akit akarok.
-Hol van Louis?- kérdezte Harry.
-Ma még nem láttam- válaszolt anya és bement a konyhába-gyere Harry,az illatra majd lejönnek.
Ő pedig, mint egy engedelmes kisgyerek követte őt.
-Erről mind te tehetsz-mondtam Chrisnek-ha nem hívod meg Louist és Zaynt akkor most ő nem jött volna.
-Ó persze!Fogd csak rám!Nem is tudom ki engedte be őket egy teljes hétre a házba!
-Ki hagyott magára egy hétre?
-Ki nem jött velem?
-Sajnálom,hogy nem volt kedvem órákat ülni egy mozgó szaunában!
-Mindig mindenen csak nyafogni tudsz.
-Fejezzétek be-lépett ki anya a konyhából.
-Bocsi-lehajtottuk a fejünket és vártuk mit fog mondani.
-Gyertek reggelizni-mutatott a konyha felé.
Louis és Zayn pont ebben a pillanatban rohantak le a lépcsőn.
-Na mi a szitu?-kérdezte Zayn.
-Ááá...semmi különös.Csak maga a sátán tartózkodik a konyhában-válaszoltam.
-Harry itt van-kiáltotta el magát Louis és berohant a konyhába majdnem fellökve Christ.
- Hé haver vigyázz!- kiabált utána.
Éppen,hogy leültünk és elkezdtünk enni csengetésre lettünk figyelmesek.Anya ment ajtót nyitni.Úgy éreztem, hogy most vele kell mennem,nem tudom miért,talán egyfajta női megérzés.Anya kinyitotta az ajtót,ismerős hangra lettem figyelmes.
-Csókolom.
-Ti kik vagytok?
-Niall James Horan vagyok-nyújtott kezet.
-Anyu ne!Ő a fő buzi!-futott ki Chris is.
-Én pedig Liam James Payne- mutatkozott be Liam is.
-Niall,Sophie már sokat beszélt rólad-mondta anya, pontosabban hazudta,mert nem is beszéltem Niallről,jó talán egyszer megemlítettem.Talán nem is egyszer,na jó beszéltem róla.
-Valóban?-kérdezte Niall.
-Nem.Vicc volt-vágta rá anya nevetve,hál Isten.
-Ó,maga is olyan humorzsák,mint a csemetéi-jelentette ki Liam és becsukta maga mögött az ajtót.
-Sokan mondták már.Gyertek pont reggelizünk.
-Végre két normális ember!-öleltem meg őket.
-Kicsim.Két lépést hátra-szólt rám anyu.
-De miért?
-Mert Chris azt mondta,hogy Buzik.- válaszolta.
-Mióta hiszel,te neki?-csak azért is megöleltem Niallt.-Hiányoztatok.
-Kicsim mint mondtam a két lépésről?!-nézett rám anya szemrehányóan.
Egy nagyon picit léptem kettőt oldalra és vigyorogva néztem anyura.
-Két lépés.
-Jaj, kell nekem ilyen zseni gyerek?-sóhajtozott anya.
-De anya, ki volt az aki szétválogatta a színes ruhákat a fehérektől?-szólt közbe az én drágalátos bátyám.
-Chris,arra mindenki képes.
-Nem hiszem,hogy miután az összes ruha megkékült,bárki képes lenne rá,-vakargatta az állát-én az voltam.
-Mit csináltál?Mikor volt ez?-anya arcából hirtelen eltűnt minden szín.
-Nem ma-mondta Chris,látszott rajta,hogy hazudik,sokszor eljátszotta már,mindig azt hiszi,hogy mindenki olyna kevés ésszel rendelkezik,mint ő.
-Bocsássatok meg.Ellenőriznem kell a fürdőszobát.
-Anya!NE!Előbb reggelizz,kérlek!-kiabálta Chris és megfogta anya karját.
-Engedj el!-kiabált rá anya és elindult a fürdőszoba felé.
-Ez mind Niall hibája volt.
-Fogd másra persze-nyafogott Niall-itt se voltam.
-Az lehet,de pont rád gondoltam-vágta rá Chris.
-Miért gondolsz te rám?!-nézett Niall kétségbeesetten.
-Csak,hogy hogyan tekerjem ki a nyakad-mondta Chris egy gonosz kacaj kíséretében.
Veszekedéssé fajultak volna a dolgok, ha anya nem lép közbe.
-Christopher Leslie Morgan.Azonnal gyere ide!!!!-kiabált.
-Elment-szólt vissza Chris.
-Christopher!!!
-Sophie,anya dühös.Mit csináljak?-fordult felém.
-Menj oda-utasítottam.
-Te meg akarsz öletni?A teljes nevemen szólított-nyafogta.
Miután anya kiosztotta Christ visszavonultunk reggelizni.
-Lily köszönöm a reggelit-mondta Harry.
Megint csöngettek,Chris felállt és szép lassan elindult az előszoba felé.
-Majd én kinyitom,több One direction tag már úgyse jöhet-vont vállat.
Pár másodperc múlva kiabálást hallottunk,ami nem csak Christől jött.Mind kivonultunk mi anyával tudtuk, hogy ez David lehet,de többiek nem értették.A földön Chris és David feküdtek és nevettek.Lynda és Hanry szintén nevetve nézték őket.
-Andersonék a láthatáron!-kiáltotta el magát Hanry.
Lynda rohant és megölelte anyát.
-Kicsilány-tárta szét karjait Hanry-vagy ezer éve nem láttalak.
-Hiányoztatok!!-öleltem meg.
-Sophie-kiabált Lynda-egy hajad szála sem görbült.Féltettünk Christől.
-Ne aggódj!Voltak akik vigyázzanak rám-mutattam a fiúkra.
-Ki ez a sok fiú?Ne-kiabált Lynda.
-Ugye nem az az öt őő..tudjátok a a az X factorból-csodálkozott Hanry.
-De apa ez az öt buzi-mondta David.
-Khmm...Ezt kikérjük magunknak.Tudjátok lelkünk is van-szólt közbe Louis.
-Kit érdekel a lelked?!-kiabált vissza Chris,majd mikor észrevette, hogy a haverjára kiabált a szájához kapta a kezét-bocsi azt hittem Harry vagy.
-Köszi.Ilyet még nem kaptam-játszotta a sértődöttet Répakirály.
-Na jó,bemutatom a fiúkat-sóhajtottam,rájöttem,hogyha én nem teszem meg akkor senki más sem fogja.-Ő itt Harry,Niall,Liam,Louis és Zayn.
-Te is Hanry vagy?-lépett Hanry Harryhez.
-Nem, én HARRY vagyok-rázta a fejét Fürtöske.
-Hanry?-kérdezte vissza.
-NEM!A nevem Harry!
-Hanry?
-HARRY STYLES.
-Akkor a rendes neved Harold?-folytatta Hanry.
-Azt nem szeretem,Harry vagyok.
-Okéé.Most már értem.Nem kell megenni-nevetett a legidősebb Anderson.
Mindenki jól elbeszélgetett mindenkivel.David nem díjazta hogy Lynda Niallel és Harryvel beszélget,de hát,nem tehetett ellene semmit.
-Anya nem beszélgethetsz velük!-kiabálta.
-Miért megtiltod?!-vonta fel a szemöldökét Lynda.
-IGEN!-bólintott.
-Egy kanapén ülsz az első számú közellenségeimmel-mutogatott.
-Nagyon aranyos srácok-védte meg őket David haragja elől.
-Jaj ne!Apu is elkapta ezt a vírust!Apu!Menekülj!- kapott a fejéhez David,mikor meglátta,hogy Hanry a maradék taggal beszélget.
-Nöjj fel kisfiam!-szólt rá Hanry.
-Én felnőtt vagyok!-vágta be a durcit.
-Nem is ismersz minket akkor hogy utálhatsz?-kérdezte Niall.
-Hadd világosítsalak fel,Chris az ovi óta a legjobb barátom és akit ő utál azt én is.Akit szeret azt én is- magyarázta egy elmebeteg módjára.
-Ez most komoly?És akkor te vagy a felnőtt-szólt közbe Harry.
-Beverjem a képed?-David elindult a fiúk felé,de Lynda még időben leállította.
-Kisfiam erre semmi szükség.
David fogta magát és kivonult a nappaliból,pár perc múlva anya levágódott a kanapéra és elkezdett ő is beszélgetni a fiúkkal.Berohant Chris és ő is elkezdett ordibálni,szerintem ezek összebeszéltek.
-David, gyere segíts,anya elkapta a vírust!!!-hadonászott össze-vissza.
-Az enyém is,de ő már menthetetlen.Karanténba kell helyezni a házat.
-Fiúk,miről is beszéltek most?-kérdeztem.
A fiúk inkább kivonultak a medence mellé,én meg felmentem a szobámba.Fél óra múlva anya kiabált,hogy menjek le.Be szerette volna mutatni Andersonéknak a várost.A fiúknak volt egy kis elintéznivalójuk,valami bandás dolog.Nem értek ehhez a sztáros-dihoz,de nagyon fontos lehetett,mert egy Paul nevű ember tíz percenként hívogatta őket.
Végigmentünk a parkon ahol szerencsétlen dolgok történtek velem mindig amikor csak betettem oda a lábam.Nem tudom, hogy szerencsétlennek számít-e,de itt ismertem meg Niallt és Jeremyt is.Habár,szert tettem ennek a parknak köszönhetően néhány barátra és még pár ellenségre is.Nem is olyan szerencsétlen ez a hely.Egy szép étteremben ebédeltünk,ahol anya ismeri a tulajt és pincért keresnek.
-Chris szerintem ez jó munka lenne-mondta.
-Anya!Nem leszek pincér!!-tiltakozott Chris.
-Chris és mégis mit akarsz dolgozni?Te mindenre azt mondod,hogy én nem leszek ez meg az.
-De én nem akarok úgy kinézni, mint egy retardált pingvin!-mutatott az egyik itt dolgozó férfi felé.
-Ha munkaruha alapján választottam volna munkát szerinted lenne?
-Anya neked nincs is munkaruhád-súgtam oda anyának.
-Chris, figyelj rám,érdeklődtem.Nem kellene mindennap dolgoznod és jövőhéten kellene csak kezdened.
-Elvállalom-mondta Chris,de nem volt valami lelke,gondolom csak azért mondta,hogy anya csendben maradjon,ő pedig megebédelhessen.
- Na végre.Ja,és ruhát is kapsz.Nem kell félned, biztosan lesznek itt is haverjaid-magyarázott anyu.
-Ez most arra megy ki,hogy ne kelljen hazamászkálnom a bristoli barátaimhoz?
-Nem kicsim,nem arra,csak tudod el kell engedned a múltat és hát.Sophie,segíts-fordult felém.
-Jó anya.én elmegyek-mondta Chris és felállt az asztaltól és kiviharzott az étteremből.
-Ennek meg mi baja van?-kérdeztem,miközben utána bámultam.
-Jobb ha én most utána megyek-állt fel Davd és ő is elment.
-Ez szuper! Akkor ennyit a városnézésről-dőltem hátra a székemen.
-Mi attól még mehetünk-mondta anya.
-A fiúk nélkül nem az igazi úgyhogy ha nem haragszol megyek találkozni Jeremyvel.Sziasztok-mondtam és én is ott hagytam őket.
Felhívtam Jeremyt,megbeszéltük,hogy 10 perc múlva ott lesz nálunk,aztán majd elmegyünk valahova.Miközben a találkozóra tartottam,találkoztam a fiúkkal akik győzködtek,hogy csatlakozzunk anyáékhoz.Nem tudom,hogy David mit mondott a bátyámnak,de megnyugodott valószínűleg sose fogom megtudni,mert nem fogják az oromra kötni.Valamiért ezekből a dolgokból mindig kihagynak.Megvártuk Jeremyt és elindultunk az étteremhez ahol utoljára voltak a szüleink.Mikor odaértünk éppen jöttek ki.
-Akkor, mehetünk?-csapta össze a tenyerét Hanry.
-A drámázás letudva a hátunk mögött?-kérdezte Lynda.
-Ő itt Jeremy-mutatott rá Chris Jeremyre anyáék kezet fogtak vele,bemutatkoztak-Sophie egyik barátja.
-Látod,kisfiam ő továbblépett.
-Anya ne feszegessük a témát-mondta Chris.
-Ideköltözök Londonba és már nem kell tovább lépnie-szólt közbe David,Hanry egy gyors mozdulattal alig észrevehetően bokán rúgta fiát,valamit már megint tervelnek a hátunk mögött.
-David,ez nem ilyen egyszerű,és nem engedlek el otthonról-túrt pici fia hajába Lynda.
Nagyon furcsán viselkednek,valamit terveznekEzen még ráérek gondolkozni később is.Hagytuk, hogy Jeremy mutassa meg a várost,hisz mi sem nagyon ismerjük.Az egész várost bemutatta,persze anya közben magyarázta, hogy hol járt már.Végül is itt lakik ő is,de azért annyira még nem ismeri.Felszálltunk a London Eyera sétáltunk a Hyde parkban és megnéztünk még néhány olyan dolgot, amit a fiúk inkább kihagytak volna.Lejárt lábakkal nyolc óra körül estünk be az ajtón.A kanapén Niall üldögélt magányosan.
-Te hogy jöttél be?!-kiabált rá Chris.
-Sophie megmutatta,hogy hol van a pótkulcs.-szegénykém, nagyon megijedt.
-Oké.Még én se tudom,hogy hol van,de mától máshol tartjuk-nézett rám Chris.
-Chris!Vendég,emlékszel?-figyelmeztette anyu.
-Hívatlan?Emlékszel anya?-vigyorgott.
-Ha Sophie Daviddel kiabálna te mit csinálnál?
-Nem kiabálna-nevetett.
-De ha kiabálna?
-Kizárnám az udvarra-jelentette ki gondolkozás nélkül.
-Hmm,oké.Te mondtad-kinyitottam az ajtót egy picikét meglöktem Christ,így ajtón kívülre került és rázártam az ajtót.
-Engedj be!-dörömbölt.
-Az istenit Sophie nem vagy vicces-mondta David és beengedte a haverját.
-Szerintem az vagyok-vontam vállat, láttam,hogy Niall is elmosolyodott.
Anya,Hanry és Lynda kiültek a kertbe.Niall hazament,de Louis és Zayn visszajöttek.A négy fiú elfoglalta a nappalit,söröztek és filmeztek én meg felvonultam a szobámba,mivel nem voltam szívesen látott személy a földszinten.Később kopogásra lettem figyelmes.A szobámba Niall és Liam léptek be.
-Sziasztok- köszöntem.
-A srácok felzavartak hozzád,mi is itt alszunk anyukád megengedte-magyarázta Niall.
- Szuper!Nos akkor a kanapém kihúzható,szóval meg is van a helyetek-mutattam a jövendőbeli fekhelyükre.
-De van szobánk-mondta Niall,vicces ő az egyetlen akinek nincs szobája.
-Itthon van a bátyám nem jó ötlet-ráztam a fejem.
-De...-akadékoskodott Liam.
-Semmi de.Chris képes lenne arra is,hogy álmotokban megfojtson titeket.
-Engem nem,engem sörözni is hívott-mondta Liam.
-Te áruló!!-nézett rá dühösen Niall.
-Itt vagyok veled te hülye.Igaza van tényleg egy tyúkeszű szöszi vagy.
-Héé!Ezt vond vissza-veszekedtek.
-Hé!Ezt most azonnal hagyjátok abba!David és Chris ebben is nagyon ügyesek.
-Jó,bocsi haver-mondta Liam.
Hoztam fel egy pár zacskó ropit és kólát.Kerestem pokrócot a srácoknak és visszamentem a szobámba.Niall aludt el hármunk közül a leghamarabb.Liam és én csöndesen folytattuk a beszélgetést.
-Hallottam valamit aminek Niall nem örülne,de nekem tudnom kell,tőlem nem tudja meg-kezdett bele,sejtettem mire céloz.
-Mi az?-kérdeztem,mint aki nem is sejti miről is van szó.
-Te és Louis.-kezdte.
-Milyen én és Louis?-megpróbáltam eljátszani,hogy semmi sem történt..
-Tudok rólatok.
-Niall is?-kérdeztem rögtön.
-Nem.Nem volt szívem elmondani neki.Szegény,már annyit csalódott a lányokban,hogy ez már sok lenne neki-magyarázta.-De miért?
-Bárcsak tudnám.Egyszerűen csak megtörtént.Meg persze haragudtam is egy picikét Niall-re,hogy itt hagyott velük egyedül-suttogtam.
-Ez akkor sem volt megfelelő megoldás-magyarázta.
-Tudom,és annyira sajnálom.Legalább rájöttem egy dologra-kezdtem.
-Mivel kapcsolatban jöttél rá dolgokra?-kérdezte gyanakvóan Liam.
-Niall-mondtam,nehéz volt így kimondani,de Liamben megbíztam.

Niall szemszöge:
Arra ébredtem, hogy Sophie és Liam beszélgetnek. Nem hallottam tisztán minden szót, de a lényeget ki tudtam szűrni.
-És mit érzel iránta?-hallottam Liam-et.
-Azt hiszem, hogy szeretem.Vagyis nem közömbös számomra érted-suttogta Sophie.
-Akkor miért kellett neked ez a Louis-os ügy?
Hogy mi?Milyen Louis-os ügy?Én erről miért nem tudok?Csak nem járnak?Nem hiszem.Azt észrevettem volna.Vagy nem?Ennyire jól nem tudnák tiltkolni.De mi van ha mégis?Akkor örökké szingli leszek.Nem is! Inkább pap.Miért kell nekem mindig megszívnom, ha lányokról van szó?Ez olyan igazságtalan.
-Csak másfél napig tartott-győzködte Liam-et Sophie.
Mi tartott másfél napig?
-Tudod mit.Hagyjuk a témát.Majd beszéld meg Niall-el is.Kérlek-kérlelte Liam.
-Meglesz.Jó éjt-ezzel abbahagyták a beszélgetést.
Mit kell velem megbeszélnie?A francba!Szép kis nap lesz a holnapi, azt már most látom.

Kedd:

Kedd reggel éneklésre keltem,rögtön rápillantottam Liamre,aki álmos arccal bámult vissza rám.Kirohantunk a folyosóra Louis és Zayn kómásan rohantak ki a szobából.Niall hiányzott.Mindannyian elindultunk le,Harry is csatlakozott,nem is tudtam,hogy itt van,ez új nekem.David nagy puffanás kíséretében kiesett a szoba ajtaján.Odamentem és felsegítettem,leporolta magát és elindult le a lépcsőn.Ahogy egyre közeledtünk a konyhához,rájöttünk,hogy honnan jöhet a hang,mert eddig még azt sem sejtettük.Kezdtem felismerni Christ. Gyorsabbra vettük a lépteinket,mindannyian beálltunk a konyhaajtóba.Sokkot kaptunk,Chris énekelte a Drunken sailort és Niall táncolt rá.Pár percig csak szótlanul bámultuk őket,hiába próbáltam szólni,egy hang sem jött ki a torkomon.Végül David tudott csak megszólalni,nem tudom,hogy csinálta.

-Haver,te és Niall együtt hülyültök?-kérdezte.
-Haver,te tudod a nevét?!-csodálkozott a bátyám.
-Igen.Nem nehéz megjegyezni.Én odafigyelek arra,amit a húgod beszél-ekkor odasétáltam David mellé és teljes erőmből ráléptem a lábára.

Arra lettünk figyelmesek,hogy anya a fekete szoknyájában és blúzában zakóját gombolgatva felénk jön.

-Hova mész?-kérdezte Chris.

-Megbeszélés délre otthon vagyok,addig Lyndára vagytok bízva-magyarázta teljes komolysággal.

-Neeee!!-mondtuk egyszerre Chrissel és Daviddel.
Én már láttam magam előtt,hogy Lynda milyen programot találhatott ki.Remélem nem takarítás,csoportos főzés,bevásárlás vagy mondjuk medence takarítás.

-Azért ne örüljetek ennyire-nevetett anyu.-Különben nagyszerű volt reggel a kis dalotokat hallgatni.Lynda és Hanry mindjárt lejönnek megakadályozni ezt a bűnt.

-De Lily!Chris tehetséges!Még énekes is lehet belőle-mosolygott Niall..

-Az én fiam meg az éneklés,aha.Szép párosítás. 

-Tudod,anyának az a meglátása,hogyha a csekély IQja miatt orvos nem lehet akkor zenész se legyen- magyaráztam.

-Pedig az bejönne neki-vont vállat Zayn.

-Az én haverom nem lesz énekes.Nem veszíthetem el,szóval eszetek ágába se jusson hírességet csinálni belőle!-mondta David és megölelte a bátyámat.

Nekiálltunk reggelit készíteni,Chris már elkezdte,ja a hozzávalók előszedéséig jutott.Jobban jártam volna,ha egyedül csinálom meg.Harrynek fogalma sem volt róla,hogy mi az a habverő,Liam pedig nem volt hajlandó hozzáérni a kanálhoz.Jesszusom, kikkel élek én együtt?Az egyetlen ember,akinek valamiben hasznát tudtam venni,az Louis volt.Mivel Niall Chrissel és Daviddel elvonult énekelni.Chris előszedte a rég nem látott gitárját,amin David játszott.A fiúkkal igyekeztünk úgy viselkedni,mint akik nem hallják.Mire mindennel végeztük Lynda és Hanry is lefáradtak közénk.Mind megreggeliztünk,a három fiú is hajlandó volt csatlakozni,de már újra háborúztak.Összevesztek azon,hogy Niall nem akarta befestetni a haját feketére,Niall azon sértődött be,hogy miért nem birja Chris megjegyezni a nevét,hiszen együtt zenélnek.Chris pedig azt válaszolta,hogy attól még nem lettek barátok.Reggeli közben végig azt hallgattuk,hogy veszekednek.Lynda és Hanry másodpercenként elismételték,hogy csönd legyen.Talán fél percig az is volt.Mikor felakartunk menni a szobáinkba Lynda megállított minket.

-Hova készültök?

Mindannyian elmondtuk,hogy mit tervezünk,de Lynda csak a fejét rázta.

-Ma nagytakarítás van-jelentette ki Lynda,na ettől féltem. 

-Ezt kimondta?

-Lily.

-Anya ilyet sose mondana-nyöszörögte Chris.

- Felhívom telefonon,-jelentette ki Lynda-ha nekem nem hisztek.

Tárcsázta anyu számát és pár másodperc múlva már beszéltek is.

-Anya az igaz,hogy takarítanunk kell?Te képes lennél erre?-kérdezte Chris.

-Igen,igaz.Légyszíves nem szeretnék az öt évesen viselkedő kisfiammal társalogni miközben itt ülnek velem szemben.

-Ki ül veled szemben?

-Megbeszélésen vagyok.Lynda takaríttass ki velük mindent.

-De ne!!Anyu!Anyu!-kiabált Chris,de már feleslegesen.

-Anyu letette.

-Akkor gyerekek,mindenki munkára!-jelentette ki Lynda.

-Mi is?-kérdezte Zayn.

-Igen!Attól,hogy híresek vagytok muszáj takarítanotok,ne csak ők szenvedjenek.

-De mi miért?-kérdezte Harry.

-Mostanában sokat laktatok itt-mondta Lynda.

-De...- kezdte volna Louis.

-Semmi de!Gyerünk munkára!

-Lynda,nem szeretsz minket?

-Nagyon szeretlek titeket,pont ezért kell dolgoznotok.

-Lynda de aztán csinál répasalátát?-kérdezte Louis.

-Amit csak kértek-bólintott.

-Akkor mit állunk még itt?Én csokitortát akarok!-kiabálta Niall.

-Niall,Chris lenti fürdőszoba,Sophie, Zayn nappali,David, Harry konyha,Louis és Liam pedig előszoba.

-Lynda miért olyan párosokat csináltál akik utálják egymást?-kérdezte Chris.

- Csak azért, hogy jobban megismerjétek egymást.

-Zayn megfolyt engem a porronggyal,lenyomja a torkomon a felmosórongyot-nyafogtam.

-Na aggódj,nem bántalak-válaszolta-talán.

-Anya,ez a fő meleg-kiabálta David és közben hevesen mutogatott Harry felé.

-Kisfiam itt senki sem meleg értsd már meg-mondta Lynda.

Mindenki megkapta az eszközeit és neki láttunk a munkának.Niall és Chris már azon összevesztek,hogy ki megy be előbb a fürdőszobába.Davidék útban a konyha felé fellökték egymást.Én meg ott álltam szemtől-szemben Zaynnel és azon gondolkoztam,hogy most meneküljek vagy sikítsak.Az előszobából pedig Liam és Louis veszekedése volt hallható.,,Te eszement takaríts már'' a válasz pedig ,,Nem tudom kettőnk közül ki beszélget egy halott állattal." ,,Kevin nem halott" Liam válasza:,, Igazad van,csak nem él,mert ha élne akkor már elmenekült volna tőled." Ekkor megérkezett Lynda,mi pedig gyorsan neki álltunk a felmosásnak.Még jó,hogy mi már takarítotunk,mert amit a fiúk kaptak azt nem szerettük volna.Épp elindultam a felmosórongyért,mikor megcsúsztam valamiben és a vödör tartalma rám dőlt.Zayn ahelyett,hogy segített volna,majd megpukkadt a nevetéstől.Lynda odajött megnézni,hogy mi történt.De elég nehezen tudott választani a nappali és a fürdőszoba között.A fürdőszobában a bátyám és Niall egymást ölték.,,Szöszi,én nem fogom kitakarítani a WC-t az a te dolgod," ,,De én a tükröt akarom" ,,Engem az nem érdekel".

Megkértem Lyndát,hogy mehessek fel az emeletre,de Lynda csak hevesen rázta a fejét.

-Lynda,kérlek.Most vizes ruhába legyek egész nap?-kérdeztem.

-Nem kell,lehozom a ruháidat-mondta Lynda és elindult a lépcső felé-majd itt átöltözöl.

-De itt van az ÖSSZES FIÚ-mondtam.
-Majd elfordulnak.
-Úgy ismered te őket?
Hanry éppen akkor lépett be a teraszajtón,mikor rám nézett nem tudta,hogy most sírjon vagy nevessen,de végül a nevetés mellett döntött.
-Te hogy nézel ki?-kérdezte.
-Vizes vagyok,és ez Zayn hibája.
-Nem csináltam semmit-kiabálta Zayn.
-Tuti,hogy te raktad oda azt a valamit.
Lenéztünk a földre hogy miben estem el és Kevin volt a hunyó.Kirohantam az előszobába csuromvizesen és Louishoz vágtam azt a csuromvizes galambot.
-Szerintem ezt kerested már.
-Sophie mit műveltél vele?-kérdezte mikor meglátta, hogy néz ki.
-Árvíz volt és ez mind a TE hülye haverod hibája.
Lynda lejött kezembe adta a ruháim és ment a fürdőszoba felé rendet tenni,pár perce már csend volt. Szerintem valamelyik már halott.Szerintem az a valaki Niall.Ahogy Lynda kinyitotta az ajtót, újra rázendítettek.
-Belenyomjam a fejed a WC-be vagy kitakarítod?-ordította Chris.
-Lynda ez nem normális,meg fog ölni-nyafogta Niall.
-Ha együtt nőttél volna fel a fiammal,akkor te is így viselkednél.És most takarítani!
-És ki,mit?-kérdezte Chris.
-Chris tiéd a WC-jelentette ki Lynda.
Niall elkezdte kiabálni,hogy megkaptad ekkor Lynda közbevágott.
-Tiéd a kád.
-Ne az tiszta kosz.Tegnap a maga fia és a legjobb barátja öntöztek a kertben és sárosak lettek és itt mosták le magukat-magyarázta Niall.
Mire végig mondta Lynda már kilépett a fürdőszobából.
-Engem ez már nem érdekel-mondta Lynda nevetve és elindult a konyhában ordítozó kisfiához.
Lynda nagyon aranyos mindig óv minket,de mikor szóba jön a házimunka Lynda elveszik.Átváltozik valami mássá.És ez akkor a legrosszabb mikor anyával ketten csinálják,Hanry meg magának a kertben takarítgat,be se jön nem is szól Lyndára.Őrül,hogy kimarad ebből az egészből.Csak kintről figyel minket és nevet.
Megfogtam a ruháimat és míg Lynda fegyelmezett bezárkóztam a dolgozószobába.Alighogy ezt megtettem már jött is utánam.
-Zayn hol van Sophie?-kérdezte.
-A dolgozószobában-mondta Zayn,esküszöm ha kijutok megölöm.
-Tisztában vagy vele ugye,hogy most már ott is takarítanod kell?!-dörömbölt az ajtón.
-Ugyan kérlek Lynda ezt úgy sem használja senki.
Körbenéztem és láttam,hogy nagyon is használja valaki.Az ajtó mellett volt egy nagy faliújság amin cetlik és képek sokasága volt.Ott volt anya a céges partikon,közös képek velünk,egy kép apuról.A találkozói, kép Davidről és anyával,David szülinapján.Ez nagyszerű.Lassan ezeket a képeket felváltja Zayn és Louis,mert ugye Chris tovább lép.Néztem tovább és itt van Rich,Jake,Alice és anya.Remélem ők megmaradnak,ha Davidet le is cseréli.Gyorsan átöltöztem,mikor kiléptem Lynda kitépte a kezemből a vizes ruhákat és már oda volt készítve egy újabb kanna víz nekem.Rá volt tűzve egy cetli:

Csak ügyesen moss fel,Hanry.

Mikor elolvastam ezt a cetlit ránéztem Zaynre,aki már felmosott egy másik vödörrel.
-Ez mind a te hibád.
Bementem a dolgozószobába,letöröltem a port,összeszedtem a papírkupacokat földről.Felmostam.Kimentem a nappaliba,de Zayn még a felmosással sem végzett.
-Zayn,te eddig mi a fészkes fenét műveltél?-kérdeztem.
-Tudod ötödszörre kezdtem újra,mert Lyndának sosem tetszett.
Ahogy ezt Zayn kimondta,jött Lynda benézett a dolgozószobába és csak annyit mondott.
-Na,ez ügyes.Zayn nézd meg így kell takarítani.
-Akkor csinálja meg Sophie-nyafogta.
Megegyeztünk Zaynnel hogy én felmosok,ő törölje le a port,öntözze meg a virágokat,szedje össze a szemetet.Hajtsa össze a földön heverő pokrócokat.
-Ja Zayn ismerem a bátyámék rejtekhelyeit,a szekrényből vidd ki a kukába az üres sörös üvegeket.
Háromnegyed óra múlva jött Lynda és befejezhettük a nappalit.Liam és Louis veszekedve ugyan,de azt a kis előszobát másfél óra alatt kitakarították,pont akkora végeztek mikor mi a nagy nappalival.A konyha már majdnem kész volt,de Lynda újra felmosatta, a fürdőszoba meglepő módon elkészült.A többiek még az utolsó munkálatokat végeztek,mi pedig Zaynnel kivettünk a hűtőből egy üveg kólát pohárba öntöttük és elindultunk a nappali felé.Valamiben elakadtam és a poharam egész tartalma a frissen felmosott nappali padlójára ömlött.Ha ilyen történik akkor Lynda nem csak azt szívatja aki a koszt csinálta,hanem a társát,ha csoportos takarítás van.Ezért sajnáltam Zaynt,ő ezt még nem tudja.
-Mi volt ez a puffanás?-kérdezte Lynda.
-Sophie kezdheti újra a takarítást-nevetett Zayn.
-Nem csak Sophie-kiabált Chris.
-Mi az hogy nem csak Sophie?Ő csinálta a koszt-nyavalygott Zayn.
-Anya más szabályokkal játszik-kiabálta David.
-Mik azok a más szabályok?-kérdezte Zayn.
-Az,hogy fogjátok a felmosórongyokat és újra felmostok-mondta Lynda.
-Nem,nem én csinálok semmit.
-Ez esetben senki nem kap csokitortát-fenyegetőzött Lynda.
-Gyerünk takarítani-kiabálta Niall.
-Én már rákészültem,hogy anyu ma pizzát süt.Szóval takarítás.
Mindenki szépen visszavonult a kis helyére,mi pedig nekiláttunk a felmosásnak.Amiből szép lassan veszekedés lett.
-Miért kellett kiöntened a kólát?-kérdezte.
-Miért kellett a felmosórongyot az ajtóba rakni?
-Az te voltál!
-Persze!Kend rám!
-Nem akartam ezt tenni,de muszáj!NIALL AZONNAL GYERE IDE!
-Ugye nem arra készülsz,amire gondolok?!
-Nem tudom mire gondolsz!-nevetett Zayn.
-Mi van?-jött be Szöszike a szobába.
-Valamit el kell mondanom.Vagy Sophie,inkább el mondod te?!-nézett rám.
-Nekem nincs mit mondanom-vontam meg a vállam.
-Akkor ez esetben vasárnap Louis és Sophie eléggé közel kerültek egymáshoz.
-Ezt meg hogy érted?
-Háááát...
-Az Istenit Malik!Mond már!-mordult rá Niall Zaynre.
Körülnéztem és mindenki minket figyelt, beleértve Lyndát és Hanryt is.
-Ugye ezt nem előttük akarod megbeszélni?-mutattam az Anderson szülőkre és Chrisrre és aztán sorba összes fiúra,csak Louist hagytam ki ebből.
-Sütöttem a rántottat alsónadrágban,jaj,de ez nem is ide tartozik,-kuncogott egyet majd folytatta-és akkor lejött Sophie és Louis.Akkor olyat láttam amitől aznap este nem is aludtam.
-Mit láttál?-kérdezte Niall gyanakvóan.
-Sophiet és Louist,ahogy épp nos..egymás szájával voltak elfoglalva.
-Tessék??!!-kiabált Niall-akkor erről beszéltetek este!
Felrohant az emeltre.Ezt most hogy fogom megmagyarázni.A többiek döbbenten néztek engem.Elindultam utána.Tudtam,hogy a szobámban van.Benyitottam és igazam volt.A kanapén ült.Arcát as tenyerébe temette.
-Niall-szólaltam meg.
-Mit akarsz?-felállt és elindult felém-csak egy valamit mondj el,de csak az igazat.Jelent neked valamit?

-Nem,Niall.Nekem igazából más tetszik,és másba leszek nemsokára halálosan szerelmes-néztem rá.

-Jó neked-bökte oda és elindult ki a szobámból.

-Niall,kérlek gyere vissza-megfogtam a kezét és nem engedtem ki.

-Miért?-közben próbálta kiszedni a kezeit a szorításomból.

-Niall,ha csak barátok vagyunk akkor miért veszed ennyire fel ezt az egészet?-néztem mélyen a szemébe.

-Ezt nem érted-rázta a fejét.

-Akkor gyere és magyarázd meg-győzködtem.

-Nem,beszélj csak a kiszemelteddel-sarkon fordult és már vissza se nézett. 

Én meg csak álltam a szoba közepén és éreztem,hogy könnyek folynak végig az arcomon.Leültem az ágyra és csak bámultam magam elé.
-Te vagy az-suttogtam.
Féltem lemenni,mert Chris is most tudta meg,Niall lement,Zayn csak röhögne rajtam.Nincs egy ember,aki most megvigasztalna vagy csak meghallgatna.David és Chris most gondolom a haverjuk halálát tervezgetik,Louis épp Harryt próbálja békíteni.Niall,Liamnek engem ócsárol,vagy ki tudja.Végül úgy döntöttem,hogy lemegyek hisz fel kell mosnom.Miközben én fönt azt találgattam,hogy mi lehet lent addig ők kitakarítottak,csak néhány folt maradt a padlón.Megfogtam a rongyomat és elkezdtem felmosni.Zayn rám se mert nézni,végig Niall csalódott arca járt a fejembe,éreztem ahogy könnyek folynak végig az arcomon és elkezdtem sírni,igyekeztem halkan,hogy ne vegye észre senki.A padlót bámultam és nem vettem észre ahogy Zayn letérdelt mellém,kivette a rongyot a kezemből és szorosan magához húzott,kedvem lett volna jól pofon csapni,de nem tettem semmit,csak egyre hangosabban kezdtem sírni,de ő csak a hátam veregette.Egyszer csak felemelt és elindult velem.

-Hova viszel?-nyöszörögtem.

-A szobádba-válaszolta.

Felgyalogolt velem a lépcsőn, kinyitotta a szobám ajtaját,visszacsukta és letett az ágyamra és leült mellém.

-Most kedvem lenne jól pofán vágni téged-mondtam szipogva.

-Oké,tudom,hogy most messzire mentem.
-Ez enyhe kifejezés.A bátyám utál,Niall szerintem már rám se tud nézni-nyöszörögtem és ahogy ezekbe belegondoltam megint elkezdtem sírni.
-Nyugi ne sírj-ölelt meg Zayn újra.
Kiöntöttem neki a szívem.Megbeszéltünk mindent,amit csak lehetett.Nagyon jól esett,hogy van valaki akinek elmondhatom ezeket a dolgokat.Még akkor is,ha ez az ember Zayn.Épp befejeztük a lelkizést,mikor Niall rontott be a szobámba.Zayn illedelmes ember módjára kiment.Ő pedig leült mellém.
-Sajnálom.Igazad volt.Csak barátok vagyunk,felesleges volt ennyire felkapnom a vizet-kezdett beszélni.
-Niall nincs baj,kibékültünk.De menjünk le-mondtam.
-Nem,ezek után az a minimum hogy Malik úr felmos-nevetett.
- Az már megvolt-megpróbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra.
-Niall menjünk,mert Lynda nem süt semmit-álltam fel.
-Nem akarsz velem kettesben maradni?-kérdezte szomorúan és megfogta a kezem.
A szívem hevesebben kezdett verni.
-Akkor maradjunk fent-visszaültem mellé.
Végül Niall döntött úgy,hogy le kell mennünk.Kell az a csokitorta.Lent Zayn már befejezte a felmosást és mindenki a nappaliban feküdt,ki a kanapén ki a földön.Mindenki ott ahol hely jutott.Nekem még a kanapén jutott hely a bátyám és Louis között,nem volt kellemes.Már vártam,hogy valaki szóljon,hogy segítsek ezt-azt. Lynda és Hanry bejöttek a nappaliba,én gyorsan felugrottam a kanapéról,hogy helyet adjak Hanrynek.
-Akkor süt akkor csokitortát?-kérdezte Niall.
-Nem- jött az egyenes válasz.
-Anya megígérted,hogy sütsz valamit,vagy valamiket,ha kitakarítunk-győzködte David az anyukáját.
-Jó igazatok van.Egy csokitorta-mondta Lynda.
-Répasaláta-nyöszörgött Louis.
-Nem.
-Anya és a pizza-figyelmeztette David.
-Jó,egy répasalátát és egy csokitortát összedobok,pizzát meg rendeltek-magyarázta és elindult a konyha felé.
-Jó nézzünk tévét-csapta össze a tenyerét Hanry. 
-Hanry dehogy fogsz tévét nézni.Répasalátát kell csinálnod-nevetett Lynda.
-Minek nektek répasaláta?-morogta Hanry és elindult a konyha felé.
Körülbelül hétre Lynda elkészült a csokitortával,akkor már régen túl voltunk a pizzaevésen és Louis is már régen megette a répasalátáját.
Lynda mindenkinek vágott egy szeletet,még anyának is tett félre.Miután megettük mindenki felvonult az emeletre.Fél nyolc körül Lynda kiabált,hogy menjünk le,lementünk és anya egy fixes tábla mellett állt és irt rá.
-Anya te mit csinálsz?-kérdezte Chris.
-Szobafelosztás az emeleten,ugyanis nemsokára jön a többi barátod is látogatóba.Kényelmesen helyezkedjetek el a kanapén,mert lesznek veszekedések úgy érzem-mondta anya.
Mindannyian szót fogadtunk és leültünk a kanapékra.
-Mikor értél haza?És mi tartott eddig?-bombázta kérdéseivel Chris anyát.
-Fél órája,mikor felvonultatok az emeletre akkor érkeztem.Megbeszélésen voltam,aztán beugrottam az irodámba,újabb megbeszélésre mentem és újra be az irodába és most otthon vagyok-mondta anya.
-Na szóval Lily a lényeget amiért itt ülünk-sürgette David anyát.
-Titeket hármótokat nem érint-mutatott ránk anya,akkor vettem észre hogy egymás mellett ülünk a kanapén.
-Oké,csapjunk bele-mondta Zayn.
-Louis mostani szobájába beköltözik még Harry és Zayn-mutatta anya a táblán-mivel az a legnagyobb.
-Lily és mi van akkor,ha utálom Zaynt?-kérdezte Louis.
-Akkor kertben alszol-nevetett anya.
-Oké jó.Jó lesz nekünk így-nevetett Louis.
-Liam és Niall egy szoba-jelentette ki anya.
Ők örültek,de Louisék még negyed ennyire sem.
-Jake és Rich is egy szobába fognak aludni Chris szobája mellett.Alice pedig egyedül Sophie szobája mellett és egybenyílik a fürdőszobátok.
-Az az a zárt ajtó?-nevettem.
-Tegyél úgy mint aki nem tudta-nevetett anyu.
Mindenki beletörődött a szoba elosztásba és elvonult átrakodni.Vitték a kis tábláikat.Louisék azon veszekedtek,hogy kinek a nevével kezdődjön a felirat. Én elmentem fürödni és leültem a kanapémra elkezdtem nézni egy filmet,mikor Liam elkészült a helycsinálással akkor csatlakozott hozzám.A TV előtt aludtunk el.