2014. március 12., szerda

38.fejezet: Ez az, költöznek!

Sziasztok! Amy érkezett a javítással és feldobott egy rövidke részt. Várjuk a komikat!
 Puszi: Amy és Liza♥

Délutánra nagyjából rendbe szedtük magunkat és mivel Jake is a pakolás miatt érkezett Londonba, ezért mentünk Rick újonnan elkészült lakásába kipakolni.
-Lily itt vannak a kulcsok- lépett be a nappaliba Rick, ahol anya és én éppen eszmecserét folytattunk.
-Köszi,- biccentett- tedd le kérlek az asztalra.
Rick lehelyezte az asztalra.
-Várj, ma elköltöztök?- nézett fel anya döbbenten.- Kiment a fejemből.
-Hát igen,- túrt a hajába Rich- már épp ideje egy picit önállósodni.
-Segítsünk?- kérdezte anya.
-Igazából Sophiék már megígérték- jelentette be Rick.
-De Katie nem megy- kiabált be a nappaliba Katie, miközben sporttáskájával az előszoba felé ment.- Ő próbál.
-A kezed miatt nem is hívtalak.
-Alice mit raktál ebbe?- a bátyám épp most állt meg a lépcső aljában, és kifulladva a térdét fogta.- Téglát?
-Könyveket- vont vállat.
-Sophie, felemelnéd a formás feneked a kanapéról és segítenél lecipelni egy dobozt?- jelent meg előttem Jake.
-Minek?- vontam fel a szemöldököm.
-Mert ha nem, akkor az emberek csak onnan fogják tudni, hogy éltél, hogy a feneked nyoma ott lesz a kanapén- kacsintott.
-Hé! Ne lopj a Jóbarátokból- nevettem.
-Na, segíts nekem- könyörgött.
-Te mióta beszélsz velem?- vontam fel a szemöldököm.
-Mióta együtt iszunk- súgta Jake.
-Nem vagy vicces- forgattam a szemeim.
-Azt hittem, hogy rosszabbul bírod a piát Morgan,- lökött oldalba, miután már elindultunk- megleptél.
-Keveset ittál Daniels, csalódtam- vigyorogtam.
-Az a te bajod- válaszolt.
-Csalódtam benned,- ráztam a fejem- azt hittem, hogy többet bírsz.
Közben már beértünk Rick szobájába egy nagy dobozért.
-Ez a tied- böktem rá.
-Szerinted miért hívtalak?Ez kettőnké- vigyorgott.
-Szörnyű vagy-sóhajtottam.
Miután a dobozok bekerültek a bátyám rozoga autójába és a Rick újonnan vásárolt kocsijába indulhattunk a lakásba, mindenki kíváncsi volt, hogy hogyan is néz ki.A lakás egy társasház harmadik emeletén kapott helyet.Egy zöld fa ajtó fogadott minket.
-Akkor,- Rich elkezdte kinyitni az ajtót- drámai hatásszünet.
Alice belökte az ajtót. A lakás az ő ízlésük szerint van berendezve.
-Ó,- suttogtam- szép lett.
Balra helyezkedik el a konyha, jobb oldalon az ajtó mellett van egy kis kanapé.Az ebédlőből két ajtó nyílt az egyik a fürdő volt a másik pedig Alice szobája, Rick szobája a lakás másik felében van.Felcipeltük a dobozokat és kezdődhetett a pakolás, a nappalit az ebédlőtől egy hatalmas könyvespolc választotta el, a mögötte lévő falon pedig képek voltak.
-Ott vagyok- mutattam az egyikre.
-Az én vagyok?- állt meg mellettem Jake és az egyik képre mutatott, ahol még hosszú volt a haja.
-A sötét múltadból származik az a kép- Chris hangját a hátam mögül hallottam.
-Az meg ott a te sötét múltad- nevettem fel és egy régi képre mutattam, ahol még a mostaninál is hosszabb haja volt.
-Hagyjatok már! Tetszett a hosszú haj- nevetett fel a bátyám.
-Alice és a szőke haj- mutatott rá az egyik képre David.
-Ugye milyen jól néz ki?- állt meg mögöttünk Alice. - Két hetet dolgoztam vele.
-Nagyon- szólaltam meg.
-Tudod, hogy mit nem értek?- nézett Jake Alicera.-Minek nektek könyvespolc?
-Vannak könyveink- vont vállat Alice.
-Hát jó,- vontam vállat- nem mintha annyit olvasnátok.
Először kipakoltunk a nappaliban, ahol egy kis íróasztal is helyett kapott két fotel mellett. Utána segítettem Alice szobájában.
A lila falak teljes mértékben illettek barátnőm jelleméhez. Becsuktam az ajtót, mert akartam valamiről beszélni vele.
-Hogy nézel te Jakera?- suttogtam.
-Tessék?- pislogott nagyokat. - Nem tudom, hogy miről beszélsz.
-Ne tedd a hülyét,- csesztem le- hadd halljam, ki vele- ültem le az ágyra.
-Nem tudom, hogy miről beszélsz- felállt és elkezdett pakolgatni, mint aki nem is hall engem, mögé sétáltam.
-Nem sokat kellett volna még inni ahhoz tegnap, hogy ott mindenki előtt egymásnak essetek- súgtam.
-Ne túlozz- ráncolta össze a szemöldökét.
-De ne hazudj nekem- fordultam el.
-Én nem - tiltakozott.
Kopogás szakította meg a beszélgetést.
-Gyere-szólt ki Alice, Jake sétált be, én pedig ott hagytam őket és behajtottam az ajtót magam mögött, de nem mentem el, hallgatózni kezdtem és közben lestem be a résen.
-Gyanakszik- mondta Alice.
-Ne aggódj- ölelte őt át Jake.
-Mikor mondjuk el nekik?- sóhajtott Alice.
-Majd, ha itt lesz az ideje.
Szóval összejöttek, ezen titok tudatában mentem vissza a többiekhez, de ki fogom várni hogy ők mondják el.Nem leszek gonosz, biztos oka van annak, hogy titkolóznak.
Hirtelen telefonom rezgésére lettem figyelmes, kivettem a zsebemből és Harry neve villogott a kijelzőn.
-Haló?- szóltam bele.
-Nem jössz el velem vásárolni?- kérdezte.
-Miért tenném?- húztam az agyát.
-Hagyom, hogy a barátom legyél- nevetett fel. - Most már nem tetszik?
-Na jó 10 perc múlva, hol?- kérdeztem.-Tudod mit,Rickék lakásában vagyok. Gyere ide, SMS-ben kapod a címet- ezzel le is tettem, utána megkértem Ricket, hogy diktálja le a címüket.
Gyorsan elküldtem neki és vártam, hogy megérkezzen.A többieket nem zavarta, hogy ott hagyom őket, mert folytatni akarták az előző esti iszogatást, ott ahol abbahagyták, és én ebből inkább kimaradok. Harry pont akkor érkezett meg, amikor leértem.
-Te, hogy hogy engem hívtál?- kérdeztem, miközben beszálltam a kocsijába.
-Csak úgy- vont vállat,összehúzott szemöldökkel néztem rá.
-Na jó. A többiek túl fáradtak hozzá- forgatta a szemeit.
-Katie?- kérdeztem.
-Gregezik- vont vállat.
-Próbán van- védtem meg barátnőmet.
-Greggel kettesben van már, nem vagyok hülye- beindította a motort.
-Pedig az vagy.
Erre már nem reagált, helyette bekapcsolta a rádiót.
-Persze a zene mindenre megoldás- csúsztam lejjebb az ülésben.
-Én nem lelkizek, mint egy lány- mondta komolyan.
-Bocs főnök- nevettem.
Megállt a pláza előtt és már ki is szállt az autójából.
-Várj meg!- szóltam utána.
-Viselkedj természetesen, rajongó had közeledik- nézett hátra.
-Mi sem természetesebb annál, ha egy csapat tini letámad- gúnyolódtam.
-Miért te mi vagy?- nevetett.
-Miért nem netről rendelsz ruhát?- kérdeztem, és épp most érkeztek meg a rajongók.
Negyed óra múlva tovább is mehettünk.Még bent is letámadott minket egy kisebb csapat, de most már engem se hagytak nyugton.
-Nagyon összepasszoltok Niallel, de nagyon keveset látni titeket együtt nyilvánosan és az újságokban- hadarta az egyik lány.
-Igen, a banda többi tagjával sokkal többet látni téged, mint Niallel- csatlakozott egy másik lány is a beszélgetéshez.
-Mert, ha együtt vagyunk inkább megnézünk kettesben egy filmet, vagy valami- válaszoltam zavartan.
-De ez nem is baj- mosolygott Harry, kedvesen kiosztott pár aláírást és fényképezkedett.
-Vásárolunk is ma?- kérdeztem.
Már az első üzletből is két megtömött táskával jöttünk ki mindketten.A következő üzletekben már visszafogtuk magunkat.Mindketten egy kicsit ruhatárat frissítettünk, közben beszélgettünk és megismertük egymást. Én azt hittem, hogy teljesen különbözünk egymástól, de igazából nem. Sok mindenben hasonlítunk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése