32.fejezet: It's Christmas time

Sziasztok:) Ahogy látjátok meghoztuk az új fejezetet, reméljük, hogy mindenkinek tetszeni fog.
Komiban várjuk a véleményeket!:D
Puszi: Liza és Amy:)♥

Reggel magamtól keltem, csak úgy kinyíltak a szemeim,nem énekelésre ébredtem, nem vízre,nem az ébresztőmre, és nem arra,hogy bárki ébresztett volna. Szomorúan kullogtam le, a nappaliban körbenézve is láttam,hogy nem csak álmodtam Davidék hazautazását.Hiányoznak!Magamba roskadva leemeltem az egyik albumot a polcról, elhelyezkedtem a kanapén és elkezdtem nézegetni,néhány perc múlva éreztem,hogy besüpped a kanapé,oldalra néztem és a szomorú Chris nézett vissza rám.Nem szóltunk egy szót sem, e nélkül is tudtuk, hogy mire gondol a másik. Hiányoznak nekünk a barátaink. Nélkülük nem karácsony a karácsony. Hamarosan ahhoz a képhez értünk, ahol az utolsó teljes családi fotónk kapott helyet, anya ült a fa alatt Chris hátulról átölelte a nyakát és egy puszit nyomott az arcára, én pedig apu nyakában vigyorogtam.Ettől csak még rosszabb lett,szóval tovább lapoztunk, a következő képen Lynda Hanryt ölelve állt a karácsonyfa előtt, David előttük térdelt,anya Hanry másik oldalán állt, Chris anya előtt térdelt,én pedig a két fiú között,mindannyian feketében. Emlékszem erre a képre,mindenki könnyes szemmel adta át az ajándékot, a fotón pedig a mosoly halvány másolata sem látszik.A következő kép már tavalyi volt,ahol David karácsonyfa égőkben pózolt,és anyát ölelte át,én Hanryt és szamárfület mutattam neki,Chris pedig Lyndát ölelte.Nagyon boldogok voltunk és ez a képen is látszott.A következőn vacsi közben vagyunk lefényképezve, épp az áldást mondta Hanry, amikor anyu úgy döntött, hogy ezt bizony meg kell örökíteni.
-Nézd,hogy vigyorogtunk-mondta Chris egy hatalmas sóhaj kiséretében.-Nézd Davidet!
-Úristen,nem halt meg-jól vállon ütöttem.
-Mondja ezt az, aki szomorúan bámulja a karácsonyi albumot-morgott Chris.
Hirtelen megszólalt a csengő, anya is megjelent a nappalinál és furán nézett ránk,mintha csak azt sugallná a tekintetével,hogy ,,vendéget vártok?". Ráztuk a fejünket, mindhárman döbbenten elindultunk az ajtó felé és közben azon gondolkodtam,hogy ki lehet az karácsonykor.Gyorsan lefutattam magamban a lehetőségeket, a fiúk nem lehetnek, mert ők csak 27.-én jönnek. Andersonék megint csak nem, mert fél napnyira vannak innen.Alicék nem lehetnek,mert ők is fél napnyira vannak.Akkor ki a fene?Anya kinyitotta az ajtót,szerintem úgy nézhettünk ki, mint valami horrorfilmbeli emberek,akik félnek attól, ami az ajtó mögött van. Legnagyobb megdöbbenésünkre az Anderson család tagjai álltak velünk szemben vigyorogva és azt kiabálták,hogy meglepetés.A hirtelen jött meglepetésből felocsúdva Chris nekiugrott Davidnek és egy ,,Helló tesó!" kiáltással a földre estek, majd hatalmas röhögésben törtek ki.
Anya még mindig döbbenten bámulta őket,én közben megvádoltam azzal,hogy tudta,de a reakciója miatt visszavontam.Ő is most tudta meg,hogy Andersonék itt karácsonyoznak.
-Lily,most már csukd be a szád,és örülj nekem-mondta Lynda és széttárta a kezeit,hogy megölelje anyát,aki a meglepődéstől még mindig nem mozdult.-Lily,Karácsony van! És a családok együtt ünnepelnek!-apró idézőjeleket mutatott kezével.
Anyu megrázta a fejét és hatalmas mosollyal az arcán ölelte meg rég nem látott barátnőjét.Többször pislogtam és csipkedtem magam,miközben Katie arra várt,hogy esetleg köszöntsem.
-Nem, nem álmodsz-rázta a fejét és nevetve átölelt.
Ezt nem hiszem el. Ilyen hatalmas boldogságot, mint most már régen éreztem.Minden győzködés,piszkálás nélkül felöltöztünk,hogy segíthessünk Andersonék cuccait becipelni a lakásba,amiből mit ne mondjak elég sok volt.Többször megkérdeztem Lyndától,hogy mi vitte rá arra,hogy ennyit főzzön.
-Először úgy volt,hogy négyesben ünnepelünk,de a gyerekek annyira szomorúak voltak, és mi is,hogy Hanryvel eldöntöttük még tegnap délben,hogy idejövünk-magyarázta Lynda,miközben Hanry bólogatott.-A gyerekek sem tudták, ez volt a meglepetésük.
- Szóval ajándékra ne számítsatok-kacsintott Hanry.
-Értem. Hé, miért ne?- kérdeztem felháborodva.
-Drága a benzin, az volt az ajándék- vont vállat,de láttam,hogy alig bírja viszatartani a nevetést a döbbent arcok láttán.
Mivel túl sok bőröndjük volt,ezért arra következtettem,hogy csak viccelnek,habár én már semmin sem lepődök meg.

Minden díszt becipeltünk és a mind a heten elkezdtünk fát dísziteni.Minden a szokásos módon történt, néhány összetört gömb, elszakadt zsinórok, szóval semmi új.A végén már minden a fán volt, csak a csúcsdísz nem.Mindannyian csak néztük,nem akartuk,hogy veszekedés legyen belőle.Mind egyszerre néztünk a kanapén üldögélő Katiera.
-Katie,szeretnénk, ha te tennéd fel a csúcsdíszt,mint új családtag-mosolygott Lynda és Katie felé nyújtotta a díszt.
Mivel a fa kétszer akkora volt,mint Katie, ezért Chris felemelte.Lehet, hogy ő nincs tisztában vele, de most hatalmas megtiszteltetés érte őt. Hirtelen a telefonom monoton csengésére lettem figyelmes, a kijelzőn Niall neve villogott.Egy pillantra ott hagytam őket a nappaliban és kivonultam a konyhába,rövid ideig néztem a kijelzőt,de a végén felvettem és vártam.
-Szia- szólt bele félve.
-Szia- szóltam bele végül,sokat kellett magamat győzködnöm,hogy megszólaljak.
-Hogy vagy?- annyira erőltetettt egy beszélgetés.
-Éldegélek- adtam a komoly választ.- És te?
-Hiányzol Sophie.
-Te is nekem-válaszoltam,majd hozzáttettem.-Boldog karácsonyt!-mit csinálok?!
-Neked is Sophie!-szerintem Niall is érzékelte,hogy ez a beszélgetés nagyon nem megy.-Most megyek! Szia!
Hevesen dobogó szívvel csúsztattam vissza a telefont a zsebembe. Hiányzok neki, ez akkor azt jelenti, hogy szeret nem? A térdeim remegtek, alig álltam a lábamon,imbolygó léptekkel mentem vissza a nappaliba,ahol a többiek már a tévét bámulták.
Anya,Lynda és Hanry az egyik kanapén ültek. A másik kanapén ült a bátyám és David,Katie pedig rajtuk,mivel nekem nem jutott máshol hely, leültem a földre és nekitámaszkodtam David lábának.
-Miért hiszi mindenki,hogy párna vagyok?-sóhajtott fel és a plafont nézte.
-Érezd magad megtisztelve-vigyorogva felnéztem rá és lepacsiztam Katieval.
Néhány perc múlva előkerült anya fényképezőgépe és megörökítette ezt a pillanatot.Van egy olyan tippem, hogy idén is egymillió kép fog készülni rólunk.A vacsora előtt anyáék elkezdtek kaját melegíteni és nyüzsögni,én pedig végre megkaparinthattam a fényképezőgépet és mint a család kis művésze elkezdtem mindenkit fotózni,ilyenkor olyan profinak érzem magam.Volt amikor kedvesen bepózoltak,de volt amikor szemforgatva tovább mentek és idegesen rám kiáltottak,ilyenkor én is ideges lettem és csak azért is a képükbe nyomtam a kamerát.Leültünk vacsorázni, a fényképezőgép visszakerült anyához,pedig már annyira a szívemhez nőtt.Persze evés közben annyiszor kattingatott,hogy kedvem lett volna elvenni tőle és kidobni.Azt hszem már kezdem érteni, hogy miért voltak rám ennyire dühösek.
-Kicsim, az előbb ki hívott téged? Olyan zaklatott voltál utána- kédezte anyu.
-Senki-intettem.
-Á,szóval Niall-vigyorgott Katie.
A falat megakadt a torkomon és köhögni kezdtem.Mindenki mérgesen nézett Katiera,én meg csak nevettem a történteken,legalábbis miután már biztos volt,hogy nem halok meg.
-Igen ő hívott- bólintotam.
A vacsora hátralevő részében nem firtatták a témát, amiért kimondhatatlanul hálás voltam nekik.Vacsora után elpakoltunk a konyhában és újra tévézni indultunk.Legjobb program karácsony előtt.Éjfélre mindenki eltűnt a nappaliból, én magam is felvonultam, és vártam fél kettőig az ajándékok fa alá való csempészésével.Megfogtam a dobozokat és ajándéktáskákat és lementem a földszintre.Katie már a fa alatt ült és pakolta az ajéndékokat.Majd szívrohamot kapott amikor meglátott.Leültem mellé és én is elkezdtem rendezgetni a fa alatt az ajándékokat,pár perc múlva Chris és David is megjelentek egy csomó ajándékkal a kezükben,még ilyenkor sem tudnak elszakadni egymástól.Gyorsan lerakták és már el is tűntek.

Reggel nagyon korán felébredtem, a folyosón találkoztam Katieval,Chrissel és Daviddel,akikkel együtt vonultunk le ajándéklesre,nemsokára anyuék is lejöttek hozzánk,de amikor elakartunk indulni ajándékot bontani nem engedték,fel kellett mennünk felöltözni és a nappaliban a fával szemben beállított fényképezőgéppel vártak.Jaj ne még több fotó.
Először mi fotózkodtunk, először készült egy olyan kép, ahol anya és Chris egymás mellett állnak és én előttük,aztán a következőn anya állt középen, a harmadikon pedig mi a földön térdeltünk anya előtt, az ajándékok mellett.Aztán Andersonék is lerendezték a formális dolgokat, majd a Morganson féle családi fotó következett.Katie ráugrott David hátára én pedig Chrisére.A szülők pedig nevetve figyeltek minket.Készült egy kép a gyerekekről és a szülőkről is külön,majd csináltunk egy közöset.Végül jöhetett az amire mindenki várt. Az ajándékozás!
Odaadtam Davidnek és Chrisnek az ajándékukat, kicsomagolták és bepózoltak velük, mindkettő egy csomag gumicukrot kapott és egy kapucnis felsőt.Azt hiszem, hogy az édességnek sokkal jobban örültek.Katie is átadta nekik az ajándékukat,azonnal feltépték a papírt, a papírdarabok csak úgy szálltak a levegőben.Először nem tudták, hogy mik azok rózsaszín bolytok mindenfelé.Döbbenten emelték fel az egyforma ajándékokat és szinte egyszerre is mozogtak.Azt hiszem, hogy leblokkoltak.
-Te vettél nekünk egy rózsaszín szőrös papucsot?-néztek döbbenten.
-Aha- bólintott, mintha ez teljes mértékben magától értetődő lenne.
Anya odaadta mindkettőnek az ajándékot.Izgatottan csomagoták ki.A döbbent arc most sem maradt el.
-Ez egy- bökött az ajándékára David.
-Igen David, az egy könyv a csajozásról-válaszolt anya nevetve.
-Anya,te vettél nekem egy könyvet? Egy szakácskönyvet?-döbbenten emelte fel a könyvet Chris.
-Kisfiam, az nem szakácskönyv- legyintett anyu.
-De....- néztek egymásra kétségbeesetten.
-Na jó elég volt ennyi a játékból, ott van a rendes ajándékotok- bökött egy- egy ajándéktáskára, melynek tartalma egy- egy parfüm és ruha volt.
-És a könyvvel mit csináljunk?-kérdezte David,már mosolyogva.
-Olvassátok el-nevetett fel anya.
Lynda és Hanry is átnyújtották nekik a csomagokat,David ruhákat kapott,Chris pedig két rövid ujjút.
Végre én következtem,Katietől kaptam One Direction életrajzos könyvet, ez olyan hülye.A szokásos ruhák sem maradtak el.Kaptam két börgét és egy demo CD-t,valamint drogériát.Fél óra múlva már csak azok az ajándékok voltak a fa alatt,amiket azok kapnak, akik most nincsenek itt.Vajon Niall vett nekem valamit? És Zayn?