2013. december 22., vasárnap

28.fejezet:Adsz vagy kapsz




Mindenki be volt öltözve,csak Katie nem.Én Louis jóvoltából egy répa vagyok.Testfestékkel befestettek narancsárgára,vettek nekem narancssárga zoknit,narancsárga kesztyűt,répaformájú ruhám van,és a hajpántomból zöld levelek lógnak ki.De én a többiekhez képest nem is nézek ki hülyén.Louis egy galamb,egy galamb.Liam Woodynak öltözött,meg sem lepődök,hisz a Toy Story a kedvenc filmje.Niall egy csirkecomb,legalább nem egyedül vagyok kaja.Zayn Jack Sparow és Harry egy cica.A tyúkeszű bátyám,David és Eric gumimacinak öltöztek.Alexa pedig hercegnő,mert Eric vette a jelmezét,miért hagyta szegény lány.Alicékat várjuk és Katiet,hogy kitalálja,hogy minek öltözik.
-Hé Jack- szóltam oda Zaynek aki rám se nézett.- Jack!
-Jack Sparrow kapitány- köhintett.
-Elnézést kapitány- nevettem.
-Most már beszélhetsz-intett.
-Kapitány vagy, nem király-legyintettem.
-Ki hogy érzi- vont vállat.- De mit is szeretnél?
-Ja, semmit, csak ki akartam mondani a neved- vigyorogtam.
-Szerintetek, ha beöltözök goth hercegnőnek vagy vámpírnak akkor az emberek félni fognak tőlem?-kérdezte Katie.
-Vedd kedvesebbre a figurát!-nevetett Niall.
-Ha valamelyik One direction bandatagnak öltözök akkor a tinilányok széttépnek?-kérdezte Katie és végig mutatott az öt fiún.
-Ha nekem öltözöl akkor biztos-fogta meg a vállát Louis,Katie persze szúrós tekintettel nyugtázta.
-Vedd azt le onnan!Ne érj hozzám-és egy ügyes mozdulattal ledobta magáról Louis kezét.
-Hé, én csak kedves akartam lenni- vágta be a durcit.
Megszólalt a csengő Katie pedig felpattant,mint akit kilőttek,néhány perc múlva Alice vámpírként,Rick Jakeként és Jake Ricként jöttek be a nappaliba.Alicenak újra vörös a haja.
-De hogy hogy Alice lehet vámpír?-kiabált Katie.
-Szokj hozzá, nem mindig az van amit te akarsz- veregette vállba Harry a szomorú Katiet.
-És akkor én mi leszek?-toporzékolt a nappaliban.
Anya kijött a dolgozószobából és egy lila ruhát tartott a kezében.A jelmezt meglátva Katie olyan arcot vágott mint, aki citromba harapott.
-Ez, ez...- mutatott megrökönyödve a hatalmas szoknyára.
-Hercegnő leszel-mindenki nevetett,csak Katie állt a szoba közepén és rázta a fejét.
-Nem, nem nem nem!- tiltakozott hevesen.- Az tuti nem! Akkor inkább itthon maradok!
-És ha goth hercegnő lennél?- vetette fel az ötletet Alexa.
Végül anya ráadta a ruhát,de Katie csak egy tornacipővel volt csak hajlandó felvenni.
-Én vámpír akarok lenni- motyogta az orra alatt.
Nem hagytuk,hogy vámpírt csináljon magából,mert siettünk.Anya csinált rólunk egy csoporképet,ami kikerül a nappali falra.
-Ennyi hülyét egy helyen-nevetett,miközben megnézte a képet.
Én is megnéztem a fényképezőgépet. Majd enyhe röhögőgörcsöt kaptam.Egy csirkecomb,két hercegnő,három gumimaci,egy répa,egy galamb,egy kalóz,egy Woody,egy cica,egy vámpír és két civil.Azt hiszem, hogy mi vagyunk a legjobbak.Anyát nem tudtuk rászedni,hogy velünk jöjjön,ő otthon marad cukrot osztani.Mikor elindultunk az utca már tele volt gyerekekkel.Az egyik gyerek megállt mellettünk és a hasát fogva nevetett.Igen,mi voltunk a legviccesebb csapat.Becsengettünk az első házba, ami a szomszédé volt.Chris állt legelöl,amikor a szomszédasszony meglátta őt döbbenten bámulta a bátyámat.
-Christopher,Jézusom,nem vagy te idős ehhez?-kérdezte.
-Anna néni nem vagyok túl idős én még fiatal legényke vagyok- dobta be az ártatlan kis pofikáját, a hangját pedig kisfiúsra változtatta.
Mindenkinek adott cukrot és tovább mentünk.A legtöbb háznál meglepődtek rajtunk.Mert,hogy mi már ehhez idősek vagyunk,de ehhez soha nem lehetsz elég idős.Bristolban mindenki tudta,hogy addig nincs vége a napnak,amíg mi meg nem érkezünk.Csak hát Londonban mi még újak vagyunk és nem ismerik a szokásunkat.De szerintem a jelmezünk miatt volt ez,ahogy mi kinézhettünk,habár kit érdekel az a lényeg, hogy mi nagyon jól érezzük magunkat közben, Hazamentünk és kiborítottuk az összes cukrot az asztalra.Elkezdtük a ,,én cukorellenőr vagyok " című játékot, amelynek lényege, hogy minél többet egyél meg a másik édességeiből.Chris elkapta a cukromat és elkezdődött a harc.
-Ez a kedvencem- kiáltottam.
-Csak volt- vont vállat majd egy jól irányott mozdulattal a szájába dobta a cukrot.
Elvettem a cukrát, szenvedő arcot vágott,miközben bedobtam a számba.
-Velem nem szórakozhatsz- kacsintottam rá.
Egy muhaha kíséretében megettem egy újabb cukrot Chris kupacából.Niallék nem értették a játékot,ők csak cserélgettek.Amatőrök.Amikor Alice megelégelte a cukorcserét elkapott egy cukrot az összes kupacból,a fiúk egy emberként kérdezték:
-Ezt most miért csináltad?Hogy merészelted?
-Alice szerintem nem értik a játékot-nevettem.
A játéknak akkor szakadt vége,amikor anyu berontott a szobába.
-David-kiabálta anya.-Az anyukádnak hiányzik a kisfia,nem is értem miért.Na szóval hazamehetnél.
-Lily,te ki akarsz dobni?-kérdezte David.
-Istenem-anya szemforgatva visszament a szobájába.
Anya és a ,,gyerekek" 0:1.
-Én nem megyek haza-kiabálta.
-Nem hiányzik Lynda főztje?-kérdezte Jake.
-Anya nem tud főzni-vont vállat David,most jön a tagadás,tudja,hogy haza kell mennie.
-Tegnap voltunk nála ebéden-mondta Rick.
-Paradicsomlevest és olyan rakott valamit csinált-mondta Jake.
-Rakott karfiolt?-csillant fel a szeme.
-Azt-vigyorgott Rick.
-És nekem nem hoztatok?-kérdezte sírós hangon.
-Csak egy keveset hagytunk,de Hanry azt mondta,hogy megeszi vacsorára.
-Hazamegyek-állt fel.
Anya David bőröndjét húzva jött be a nappaliba.
-Köszönöm Jake!Szeretlek Jake!Te nem akarsz hazamenni?-kérdezte anya.
-Holnap megyek!
Jake és David megvárták a másnap reggelt és hazamentek Bristolba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése